Menü bezárása

Ingatlan Kalkulátorok Cég Gyakori kérdések

Haszonélvezeti-jog-megszűnése-megszüntetése

Közzétéve:2021.11.08
Frissítve:2021.11.14

Általánosan a haszonélvezeti jogról 


A haszonélvezeti jog keletkezhet szerződéssel, végrendelettel, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva vagy jogszabályi rendelkezés folytán (utóbbira példa az özvegyi jog, amely a túlélő házastársat illeti meg). Azt mindenképpen érdemes tudni, hogy a szerződéses - ingatlanra vonatkozó - haszonélvezeti jog esetében önmagában a szerződés nem elegendő, ezen felül szükséges a jog ingatlan- nyilvántartásba (értsd: Földhivatal) történő bejegyzése is, amely bejegyzés tartalmazza azt is, hogy mennyi ideig áll fenn ez a jog.


Ami keletkezik, az egyszer meg is szűnik

 

Elhalálozás (jogi személyek esetében jogutód nélküli megszűnés): a haszonélvezeti jog természetes személyek esetében korlátozott időre szólhat, de maximum a jogosult haláláig. Kérelemre a Földhivatal - okirat alapján - törli a haszonélvezeti jogot a tulajdoni lapról, ennek a menete a következő: be kell szerezni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát az illetékes kormányhivataltól, majd az ingatlan- nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem fantázia nevű nyomtatványt kitöltve kérvényezhető a haszonélvezeti jog törlése. A kérelmet (melyhez a halotti anyakönyvi kivonatot mellékelni szükséges) az ingatlan elhelyezkedése szerinti Földhivatalhoz (ami jónéhány éve szintén kormányhivatal) kell benyújtani. A hivatal 8 napon belül dönt a kérelemről és az erről szóló döntést kipostázza a kérelmező részére.


Dolog pusztulása: az ingatlan megsemmisülésével a haszonélvezeti jog is megszűnik (például tűzvészben leégett ház), de abban az esetben, ha a házat újból felépítik, a haszonélvezeti jog is “feléled”.


Időmúlás okán: jogi személy (például egy kft. vagy bt.) esetében  a szerződésben foglalt időtartam lejártával megszűnik a haszonélvezeti jog, ha azonban ilyen kitételt a szerződés nem tartalmaz, akkor is van felső határa, melyet a jogszabály 50 évben határoz meg.


Megszűnik a haszonélvezeti jog abban az esetben is ha a tulajdonos és a haszonélvező személye ugyanaz lesz, például adásvétel útján vagy akkor, ha olyan jogszabály által nevesített esemény következik be, amely megszünteti a haszonélvezeti jogot (például özvegyi jog esetében a túlélő házastárs újabb házasságkötése).


Vagy meg lehet azt szüntetni lemondás (ingyenesen vagy ellenérték fejében) vagy szerződés útján. A haszonélvező - mivel vagyoni értékű jogról van szó - megfelelő ellenérték fejében le is mondhat a haszonélvezeti jogról (persze megteheti mindezt ingyenesen is). A lemondás egyoldalú nyilatkozat, melyet - a haszonélvezeti jog törléséhez - ügyvédi okiratba kell foglalni, az ingatlan tulajdonosához kell intézni és ezt követően az ingatlan - nyilvántartásból (az okirat birtokában) töröltetni kell azt.


Az egyértelmű mindenki számára, hogy a haszonélvezeti jog megszűnése megnöveli az ingatlan értékét.  Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a megfelelő ellenérték megfizetésével történő lemondás esetén, a haszonélvezőnek visszterhes vagyonátruházási illetéket, ha pedig ingyenesen történik a lemondás, akkor ajándékozási illetéket kell fizetnie. A haszonélvezeti jog utáni illetékfizetésről bövebben itt olvashat.

 

Előfordulhat olyan eset, amikor a felek jelképes összegű ellenértéket határoznak meg, ekkor a tulajdonost alacsonyabb összegű illetékfizetési kötelezettség terheli (mivel a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 4%, az ajándékozási illeték 9%).  Ez azonban az ügylet semmisségét okozhatja, mivel a jogszabályok megkerülésével kötötték és színlelt szerződésnek minősülhet (javaslom, hogy kerülje mindenki ezt a megoldást, mivel a nav fokozottan figyeli ezeket az ügyleteket).


haszonélvezeti jog értékét (és az illeték számításának alapját) az illetéktörvény határozza meg, melynek szabályai első olvasatra bonyolultnak tűnhetnek, azonban segítségül hívható akár ügyvéd, akár egy  kalkulátor, (kalkulátor itt) amely megkönnyíti a dolgunkat. A haszonélvezeti jog értékének meghatározásához kulcsfontosságú az egyévi érték meghatározása: ez a terhelt ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 1/20-ad részét jelenti.


A határozott időre szóló haszonélvezeti jog értékét úgy kell megállapítani, hogy az egyévi értéket az illetéktörvényben meghatározott évekkel kell megszorozni,  az érték maximuma az egyévi érték 20- szorosa, illetve természetes személyek esetén a rájuk vonatkozó egyévi értéknek az életkorhoz rendelt többszöröse. A határozatlan időre szóló haszonélvezeti jog esetén az érték az egyévi érték ötszöröse, de ez alól van kivétel: ha valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed. Ekkor a jog értéke a személy életkorához képest a következő módon kerül kiszámításra:


Ha a haszonélvezeti jog jogosultja:

● 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,

● 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,

● 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,

● 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.


Lássuk egy példán keresztül: ha az ingatlan forgalmi értéke 45 millió Ft, annak 1/20-ad része 2,25 millió Ft, a haszonélvező személy életkora pedig 59 év, akkor a 2,25 millió Ft 6-szorosa lesz a haszonélvezeti jog értéke, azaz 13,5 millió Ft

Előfordulhat, hogy  a haszonélvezeti jog fennállása több személyt érint (például az ingatlan ½-ed - ½-ed részein a házastársak osztoznak), ekkor az illetéktörvény a következőképp rendelkezik:

 


● Ha a haszonélvezeti jog időtartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, a jogosultaknél használt szorzók alkalmazásánál az idősebb életkora lesz az irányadó.


● Ha több, egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ a haszonélvezeti jog időtartama, úgy, hogy a jogosultság a legelőször elhalálozó személy halálával megszűnik (pl.: ha egy házaspár jogosult a haszonélvezeti jogra, a jog akkor szűnik meg, amikor egyikőjük elsőként elhalálozik; ekkor a legidősebb személy életkorát kell figyelembe venni), ha pedig az utolsóként elhalálózóig tart, akkor a legfiatalabb életkorát kell figyelembe venni.


● Ha a haszonélvezeti jog időtartama a házasság idejére terjed, a számításánál az idősebb házastárs életkorával kell számolni.


A haszonélvezeti jog megszűnésével egyidejűleg a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni a tulajdonos részére, mégpedig olyan állapotban, amilyenben rendes gazdálkodás és rendeltetésszerű használat mellett a haszonélvezet megszűnésekor lennie kell (a rendes gazdálkodás és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás elhatárolása a bíróság - szakértő közreműködését igénylő - feladata, amelynek lényege, hogy megítéljék azt, hogy az adott beruházással milyen célt kívántak elérni).


A fentiek alapján tehát a tulajdonos nem élhet költség igénnyel, amiatt, hogy az ingatlan értéke a rendes gazdálkodás, rendeltetésszerű használat során csökkent


Például ingatlan esetében az idő múlásával felújítási munkákra szorul, mondjuk festés szükséges, mert a falak piszkosak lettek, viszont a haszonélvező sem élhet követeléssel, mert az ingatlan az ő tevékenysége folytán jobb állapotba került (például kifestette a lakást). A haszonélvező ugyanis köteles viselni a terheket, a használattal összefüggő költségeket, illetve a kisebb javítások (például: festés) költségét, azonban a rendkívüli javítások és helyreállítások (például: fűtési rendszer korszerűsítése, tető cseréje) már a tulajdonost terhelik.


Abban az esetben, ha a haszonélvező a saját költségén elvégezte a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat és ezek következményeként az ingatlanon értéknövekedés keletkezett, annak megtérítését már követelheti a tulajdonostól (bár ezen munkálatok elvégzésére a tulajdonos nem kötelezett). Mindezeken túl a haszonélvező felelős az ingatlanban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 


Érdemes tudni, hogy a haszonélvezetet a jogosultságok jogellenes gyakorlása miatt nem lehet megszüntetni és kártérítést is kizárólag a haszonélvezet megszűnését követően lehet követelni. Van azonban lehetősége a tulajdonosnak biztosíték követelésére, ha a haszonélvező az ingatlant rongálja vagy nem rendeltetésszerűen használja. 


Ennek feltétele, hogy a rongáló magatartás ellen a tulajdonos tiltakozzon és csak a tiltakozás eredménytelenségét követően követelhető a haszonélvezőtől biztosíték. Ha pedig a haszonélvező a biztosíték adását megtagadja, bírói úton kérhető a haszonélvezeti jog felfüggesztése.


A haszonélvezeti jog számos esetben korlátozza a tulajdonos ingatlannal kapcsolatos jogait és megléte nehezíti az ingatlan értékesítését, azonban egyrészt tudni kell, hogy a haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalomképes, tehát értékesíthető, azonban a haszonélvezeti jog az értékesítést követően változatlanul fennáll az ingatlanon. Másrészt hozzáértő szakemberek segítségével ez a helyzet is kezelhető, sőt az előnyünkre fordítható. Elengedhetetlen ilyen helyzetben, hogy megfelelő ingatlanjogi segítséget vegyünk igénybe, mellyel a vágyott ingatlan a tulajdonunkba kerülhet. 

Szólj hozzá te is !

Hozzászólások.

Kérjük vedd figyelembe, hogy hozzászólásod csak moderáció után jelenik meg az oldalon.

Olvassa el a többi cikkünket is legyen tájékozott
Köszönjük a kommented, moderálás után megjelenítjük