Az ingatlan kapcsán tudjuk, hogy a legtöbb joggal a tulajdonos rendelkezik, ő az, aki birtokolja, használja-hasznosítja, de akár el is adhatja azt, vagy az ingatlant hitellel,  esetleg kölcsönnel terhelheti.

A haszonélvező pedig az a személy természetes személy és jogi személy is lehet egyaránt, aki az ingatlant használhatja, hasznait szedheti. Lényeges különbség, hogy azzal nem rendelkezhet: azaz nem értékesítheti és sem hitellel, sem kölcsönnel nem terhelheti. Jogait köteles úgy gyakorolni, hogy az ingatlan állagát kíméli. A haszonélvezeti jog legismertebb formája a holtig tartó haszonélvezeti jog  

Mire jó a haszonélvezeti jog? (Például akkor, amikor az egyetemista gyermeke számára vásárol lakást a gondos szülő és gondoskodása jeleként haszonélvezeti jogot jegyez be rá maga számára, így kvázi rajta tarthatja a szemét az ingatlan jogi sorsán). Egyidejűleg több haszonélvező is lehetséges (például házastársak/szülők együttesen gyakorolják ezeket a jogokat), ilyenkor a jogszabály a közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A haszonélvezeti jog egy szempontból nagyon is sebezhető, amiről  nagyon kevesen beszélnek mivel a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan értékesítése a haszonélvező tudta nélkül is lehetséges. Nyilván, ha haszonélvezők vagyunk nem nagyon örülnénk, ha egy nap az új tulajdonos csengetne be, hogy: "Jöttem ellenőrizni az ingatlan állagát." Ezért fontos, ha azt is tudjuk, hogy a haszonélvezeti jog kötelezettségekkel is jár.

A haszonélvezeti jog birtokosa köteles viselni az úgynevezett "rendes gazdálkodás" körébe eső költségeket, ez alatt ingatlan esetében a lentiekben említett közüzemi díjak megfizetését vagy apró karbantartás költségeit kell érteni. A haszonélvező kötelezettsége továbbá az is, hogy az ingatlant fenyegető veszélyről vagy a bekövetkezett kárról a tulajdonost értesítse és köteles eltűrni, hogy a tulajdonos a veszély vagy kár elhárítása érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket. 

Ha a haszonélvezeti jog birtokosa nem fizeti a rá eső díjakat, nem tesz eleget a kötelezettségeinek nagyobb bekövetkezett kár helyreállítása esetén, a tulajdonos biztosítékot vagy akár a haszonélvezeti jog félfüggesztését is kérheti. 

Amennyiben meg szeretnénk elözni, hogy a tulajdonos eladja az ingatlant nincs más dolgunk, mint hogy az ingatlan tulajdoni lapjának harmadik részére elővásárlási szerződéssel bejegyezzük az elővásárlási jogunkat. Így a tulajdonos, ha értékesíteni kívánja a tulajdonjogát, fel kell ajánlja a haszonélvezőnek is az ingatlan megvásárlásának lehetőségét ugyanazon az áron. Valamint lehetőségünk van haszonélvezőként, hogy megvásároljuk az adott ingatlant, valamint nem ér majd meglepetés, hogy új tulajdonos birtokolja az ingatlan tulajdonjogát.

Abban az esetben ha kötelezettségeinek eleget tesz a haszonélvező a haszonélvezeti jog megszűntetése csakis a haszonélvező beleegyezésével szüntethető meg, arra kényszeríteni őt nem lehet! Ha a haszonélvező szabad akaratából az ingatlan eladással egyidejűleg lemond a haszonélvezeti jogáról - ellenérték fejében -  ez esetben a haszonélvező kvázi eladóként szintén aláírja az adásvételi szerződést (tehát ott üldögél az eladóval és a vevővel együtt a szerződéskötéskor).

Haszonélvezeti joggal terhelt dolog pusztulása: az ingatlan megsemmisülésével a haszonélvezeti jog is megszűnik (például tűzvészben leégett ház) És ami a legfontosabb a tulajdonos a "dolog jelentős pusztulásakor" nem köteles azt helyreállítani.

A példánál maradva a leégett házat újraépíteni, így a haszonélvezeti jog is megszűnik. Ha azonban a tulajdonos az ingatlant helyreállítja, a haszonélvező joga újra él, ebben az esetben pedig a tulajdonos kérheti a haszonélvező jogainak korlátozását olyan mértékben, amely a helyreállításra fordított költségeivel arányos. 

Időmúlás okán: Mindezen túl a haszonélvezeti jog megszűnik a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, jogi személyek (például cégek esetében) a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével. Minden lehetőségnek ugyanaz lesz a végeredménye: megszüntetik a haszonélvezeti jogot, melyet ezt követően az ingatlan - nyilvántartásból is töröltetni kell.

A haszonélvezeti jog értékénél két dolog van amit fontos: az illeték törvény által meghatározott szorzó mértéke és, hogy ezt 1/20-ad resszel kell megszorozni.

A határozatlan időre szóló haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog értéke az egyévi érték ötszöröse, de ez alól van kivétel: ha valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed.  Ekkor a jog értéke a személy életkorához képest a következő módon kerül kiszámításra.

Egy egyszerü példa ha az ingatlan forgalmi értéke 10 millió Ft, annak 1/20-ad része 500.000 Ft, a haszonélvező személy életkora pedig 59 év, akkor a 500.000 Ft 6-szorosa lesz a haszonélvezeti jog értéke, azaz 3 millió Ft.

Nézzünk egy konkrét lakásról szóló példát!

De ha bonyolult lenne akkor itt egy remek haszonélvezeti jog kalkulátor segítségével gyorsan és egyszerűen kiszámolhatjuk a haszonélvezeti jog értékét

A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog. Amennyiben ellenérték fejében történik a lemondás, úgy a szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet és visszterhes vagyonszerzési illeték (általában 4 százalék) megfizetést von maga után.  

Lényeges  hogy a haszonélvezeti jog akkor is fennmarad, ha az ingatlan gazdát cserél, igaz ez akkor is, ha az végrehajtás keretében kap új tulajdonost. A gyakorlatban azok az ingatlanok, amelyek haszonélvezeti joggal terheltek, csökkentett áron kelhetnek el, azonban az esetek egy részében a haszonélvező ellenértékért cserébe, lemond a haszonélvezeti jogáról (az ellenértéket jogszabály határozza meg).

Ha az ingatla-nyilvántartásba nincs bejegyezve elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlanra, abban az esetben a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan ELADHATÓ! Tehát, a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan is forgalomképes, akár a haszonélvező tudta nélkül is eladhatja a tulajdonos a tulajdonjogot, de a haszonélvező az új tulajdonossal szemben is zavartalanul gyakorolhatja a haszonélvezeti jogát. 

A haszonélvezeti jog öröklése, átruházása nem lehetséges, maga a jog nem adható át sem élők között, sem halál esetére, azaz nem örökölhető, de a használat a hasznok szedése és a birtoklás jogának gyakorlását átengedheti másnak. 

A Ptk pontosan így fogalmaz: "Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt."

Azt már tudjuk, hogy az ingatlant birtokolhatja, használhatja, hasznait szedheti, azonban azzal nem rendelkezhet. Megteheti viszont, hogy átengedi a haszonélvezeti jog gyakorlását (például bérbe adja az ingatlant). Teheti ezt ingyenesen (szívességből) vagy ellenérték fejében (az ellenérték, - például bérleti díj - ekkor a haszonélvezőt illeti meg). A tulajdonos pedig tűrni köteles a haszonélvező jogainak gyakorlását.

Ahogy azt fentebb is írtuk átengedés esetén már némi jogi korlátba ütközik a haszonélvező: arról ugyanis értesítenie kell a tulajdonost, és ha a tulajdonos azonos feltételek mellett igényt tart a használatra akkor vele kell szerződést kötnie a haszonélvezőnek. Azaz a tulajdonosnak előbérleti és előhaszonbérleti jogai vannak. Igaz tehát, hogy a haszonélvezet még a tulajdonjogot is háttérbe szorítja, de természetesen nem teljes egészében, mivel kereteit (és korlátait) a jogszabály határozza meg.

A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását -és így a haszonélvezőt is- ellenőrizni, azonban ezt csak úgy teheti, ha közben tartózkodik a szükségtelen zavarástól. Azaz, feleslegesen nem kellemetlenkedik, az ellenőrzés kapcsán együttműködik a haszonélvezővel (az ellenőrzés idejét, módját közösen állapítják meg).

Ha az ellenőrzés során rendeltetésellenes használatot tapasztalt a tulajdonos (például rongálás, közüzemi tartozás halmozása), akkor a tulajdonos előbb a Polgári Törvénykönyvnek megfelelően jognyilatkozatot tehet, melyben tiltakozik a haszonélvező tevékenysége ellen. Ha ez nem vezet eredményre és a haszonélvező a tevékenységével nem hagy fel (azaz továbbra is rongálja az ingatlant és nem fizeti a közüzemi díjakat), a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet a haszonélvezőtől, amely a bekövezett vagy esetlegesen bekövetkező károk elhárításához, kijavításához elegendő fedezetet biztosít. 

Előfordulhat, hogy a haszonélvező a tiltakozást nem veszi figyelembe vagy vitatja azt, és biztosítékot sem nyújt a tulajdonosnak, ekkor a tulajdonos bírói úton kérheti a haszonélvezeti jog felfüggesztését. A haszonélvező az ellenőrzésben a tulajdonost nem akadályozhatja, azt tűrnie kell. Ez a joga olyan erős a tulajdonosnak, hogy az ellenőrzés tűrését akár peres úton is kikényszerítheti.

Előfordulhatnak rendkívüli javítások, helyreállítások, amelyek megfizetésére sem a tulajdonos, sem a haszonélvező nem köteles, viszont ha a haszonélvező mégis elvégzi vagy elvégezteti azokat és ezzel az ingatlan értékét növeli, a tulajdonos köteles ezt az értéknövekedést megfizetni a haszonélvezőnek.

Magát a haszonélvezeti jogot nem lehet eladni, nem forgalomképes, nem lehet megvásárolni és jogutódlással sem szerezhető meg. Azonban az ingatlan hasznainak a szedését, használatát átengedheti ellenértékért cserébe. Csak abban az esetben engedheti át a haszonélvező az ingatlan használatát, amennyiben a tulajdonos azonos feltételek mellett nem akarja használni a szóbanforgó lakást.

Tehát Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant megéri vásárolni? Az attól függ, hogy mennyire sürgős az ingatlan birtokba vétele: ha ugyanis befektetési céllal, hosszú távra venné az ingatlant, érdemes megfontolni a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan vásárlását. Mindenképpen szükséges hozzá egy kitűnő ügyvéd, aki segít kibogozni a jogi szálakat, ezen kívül segíthet a haszonélvezővel folytatott tárgyalásban, így az is elképzelhető, hogy a haszonélvező ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogáról. 

A teljes elutasítás előtt tehát mindenképpen javasolt körüljárni a kérdést és érdeklődni, mert még az is lehet, hogy szerencsével járunk! A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanok vásárlásáról bővebben itt olvashat!