Mi az a haszonélvezeti jog? A haszonélvezeti jog egy olyan vagyoni jog - jogi vagy természetes személy számára- amely biztosítja, hogy valaki más tulajdonát használja és annak hasznát élvezhesse-szedhesse. A haszonélvezőnek joga van az ingatlan vagy az ingóság használatára, miközben azzal nem rendelkezhet: azaz nem értékesítheti, illetve hitellel, sem kölcsönnel nem terhelheti.
Mire jó a haszonélvezeti jog?
(Például akkor, amikor az egyetemista gyermeke számára vásárol lakást a gondos szülő és gondoskodása jeleként haszonélvezeti jogot jegyez be rá maga számára, így kvázi rajta tarthatja a szemét az ingatlan jogi sorsán, kontrollálhatja azt.)
Hogyan keletkezik a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog keletkezhet szerződéssel vagy jogszabály rendelkezése folytán (például: özvegyi jog. Az elhunyt házastárs esetén a haszonélvezeti jog a jogszabály által jön létre és automatikusan az özvegyet illeti meg holtig a közös ingatlan és hozzá tartozó ingóságokra is.) A haszonélvezeti jog alapítása szerződés útján is történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen is.
Ingatlan esetén a haszonélvezeti jogot be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, ingó esetén csupán a birtokátruházás szükséges (pl. gépkocsi kulcsának átadása).
Mire jogosít a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezet egy nagyon erős dologi jogosultságnak minősül, mivel a haszonélvezőt minden olyan jogosultság megilleti, mint a tulajdonost, tehát az ingatlant használhatja, hasznosíthatja és szedheti a hasznait, ezzel kizárva még a tulajdonos használatát is. Az ide vonatkozó jogszabály a birtoklás kérdésében a tulajdonos mindkét kezét megköti, a használat és a hasznok szedésének jogát csak abban az esetben gyakorolhatja, ha a haszonélvező nem kíván élni e jogokkal.
A haszonélvező jogosultságai
●Birtoklás
●Használat
●hasznosítás hasznok szedése.
A tulajdonos jogosultságai
●tulajdonjog átruházása
●tulajdonjog ajándékozása vagy eladása
●jelzálogjog bejegyzésével megterhelheti az ingatlant.
Végrehajtható-e a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jogot nem lehet végrehajtani, kizárólag az ingatlan tulajdonjoga vonható végrehajtás alá. Lényeges hogy a haszonélvezeti jog akkor is fennmarad, ha az ingatlan gazdát cserél, igaz ez akkor is, ha az végrehajtás keretében kap az ingatlan új tulajdonost.
Meddig állhat fenn a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog jogi személyt esetén legfeljebb 50 évig, természetes személyt esetén pedig a haláláig állhat fent.
Lehet-e osztozni a haszonélvezeti jogon?
Egy tulajdonnak, hogy hány haszonélvezője lehet a jogszabály nem szab korlátokat, így például egy gyermek részére megvásárolt ingatlannak mindkét szülő fele-fele arányban haszonélvezője lehet. Ezt nevezzük részleges haszonélvezeti jognak.
Mennyi a haszonélvezeti jog értéke?
A haszonélvezeti jog értékénél két dolog van ami fontos: az illeték törvény által meghatározott szorzó mértéke és, hogy ezt 1/20-ad résszel kell megszorozni.
A határozatlan időre szóló haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog értéke az egyévi érték ötszöröse, de ez alól van kivétel: ha valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed. Ekkor a jog értéke a személy életkorához képest a következő módon kerül kiszámításra.
Egy egyszerű példa, ha az ingatlan forgalmi értéke 10 millió Ft, annak 1/20-ad része 500.000 Ft, a haszonélvező személy életkora pedig 59 év, akkor a 500.000 Ft 6-szorosa lesz a haszonélvezeti jog értéke, azaz 3 millió Ft.
De ha bonyolult lenne, akkor itt egy remek haszonélvezeti jog kalkulátor ,melynek segítségével gyorsan és egyszerűen kiszámolhatjuk a haszonélvezeti jog értékét.
A haszonélvezeti jog átruházása
A haszonélvezeti jog öröklése, átruházása nem lehetséges, maga a jog nem adható át sem élők között, sem halál esetére, azaz nem örökölhető, de a használat, a hasznok szedése és a birtoklás jogának gyakorlását átengedheti másnak.
A Ptk pontosan így fogalmaz: "Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt."
Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan eladása
Ha az ingatlan-nyilvántartásba nincs bejegyezve elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlanra, abban az esetben a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan ELADHATÓ! Tehát, a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan is forgalomképes, akár a haszonélvező tudta nélkül is eladhatja a tulajdonos a tulajdonjogot, de a haszonélvező az új tulajdonossal szemben is zavartalanul gyakorolhatja a haszonélvezeti jogát.
Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan eladásához kattintson ide!
Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant megéri vásárolni? Az attól függ, hogy mennyire sürgős az ingatlan birtokba vétele: ha ugyanis befektetési céllal, hosszú távra venné az ingatlant, érdemes megfontolni a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan vásárlását. Mindenképpen szükséges hozzá egy kitűnő ügyvéd, aki segít kibogozni a jogi szálakat.
Mennyibe kerül és mivel jár a haszonélvezeti jog bejegyzése?
A haszonélvezeti jog alapítása szerződés útján történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen is, ingatlan esetén pedig be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog. Amennyiben ellenérték fejében történik a lemondás, úgy a szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet és visszterhes vagyonszerzési illeték megfizetést von maga után:
●ingyenes megváltás esetén - lakóingatlan vonatkozásában - a haszonélvezeti jog értékének 9%-a, minden más esetben a haszonélvezeti jog értékének 18%-át kell megfizetni.
●ellenérték megfizetésével történő megváltás esetén a haszonélvezeti jog értékének 4%-a lesz az illeték mértéke.
● a földhivatali eljárási illeték, ami 6600 forint, illetve a tulajdoni lap illetékét is, ami 3000 forint, ki kell majd fizetni.
● a szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni, amelynek díja az ügyvéd, illetve a közjegyző árszabásától függ.
A következő esetekben megszűnik a haszonélvezeti jog
-amennyiben a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát,
-amennyiben a jogosult lemond a jogáról,
-a határozott időtartam lejártával,
-a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező visszajuttatja a dolgot a tulajdonosnak, de a rendeltetésszerű használatból adódó értékcsökkenést nem köteles megtéríteni.
A haszonélvezeti jog bérbeadása
Azt már tudjuk, hogy az ingatlant birtokolhatja, használhatja, hasznait szedheti, azonban azzal nem rendelkezhet. Megteheti viszont, hogy átengedi a haszonélvezeti jog gyakorlását (például bérbe adja az ingatlant). Teheti ezt ingyenesen (szívességből) vagy ellenérték fejében (az ellenérték, - például bérleti díj - ekkor a haszonélvezőt illeti meg). A tulajdonos pedig tűrni köteles a haszonélvező jogainak gyakorlását.
Ahogy azt fentebb is írtuk, átengedés esetén már némi jogi korlátba ütközik a haszonélvező: arról ugyanis értesítenie kell a tulajdonost, és ha a tulajdonos azonos feltételek mellett igényt tart a használatra akkor vele kell szerződést kötnie a haszonélvezőnek. Azaz a tulajdonosnak előbérleti és előhaszonbérleti jogai vannak. Igaz tehát, hogy a haszonélvezet még a tulajdonjogot is háttérbe szorítja, de természetesen nem teljes egészében, mivel kereteit (és korlátait) a jogszabály határozza meg.
A haszonélvezeti jog a tulajdonjoggal szemben
A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását -és így a haszonélvezőt is- ellenőrizni, azonban ezt csak úgy teheti, ha közben tartózkodik a szükségtelen zavarástól. Azaz, feleslegesen nem kellemetlenkedik, az ellenőrzés kapcsán együttműködik a haszonélvezővel (az ellenőrzés idejét, módját közösen állapítják meg).
Ha az ellenőrzés során rendeltetésellenes használatot tapasztalt a tulajdonos (például rongálás, közüzemi tartozás halmozása), akkor a tulajdonos előbb a Polgári Törvénykönyvnek megfelelően jognyilatkozatot tehet, melyben tiltakozik a haszonélvező tevékenysége ellen. Ha ez nem vezet eredményre és a haszonélvező a tevékenységével nem hagy fel (azaz továbbra is rongálja az ingatlant és nem fizeti a közüzemi díjakat), a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet a haszonélvezőtől, amely a bekövetkezett vagy esetlegesen bekövetkező károk elhárításához, kijavításához elegendő fedezetet biztosít.
A haszonélvezeti jog megtámadása
Előfordulhat, hogy a haszonélvező a tiltakozást nem veszi figyelembe vagy vitatja azt, és biztosítékot sem nyújt a tulajdonosnak, ekkor a tulajdonos bírói úton kérheti a haszonélvezeti jog felfüggesztését. A haszonélvező az ellenőrzésben a tulajdonost nem akadályozhatja, azt tűrnie kell. Ez a joga olyan erős a tulajdonosnak, hogy az ellenőrzés tűrését akár peres úton is kikényszerítheti.
Előfordulhatnak rendkívüli javítások, helyreállítások, amelyek megfizetésére sem a tulajdonos, sem a haszonélvező nem köteles, viszont ha a haszonélvező mégis elvégzi vagy elvégezteti azokat és ezzel az ingatlan értékét növeli, a tulajdonos köteles ezt az értéknövekedést megfizetni a haszonélvezőnek.
Haszonélvezeti jog eladása
Magát a haszonélvezeti jogot nem lehet eladni, nem forgalomképes, nem lehet megvásárolni és jogutódlással sem szerezhető meg. Azonban az ingatlan hasznainak a szedését, használatát átengedheti ellenértékért cserébe. Csak abban az esetben engedheti át a haszonélvező az ingatlan használatát, amennyiben a tulajdonos azonos feltételek mellett nem akarja használni a szóbanforgó lakást.
Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan költségei
Az emberek alapvetően tévednek abban, hogy a haszonélvezőnek vagy a tulajdonosnak kell megfizetnie a felmerült költségeket. Miért is fontos ezzel tisztában lenni? Mert amennyiben a haszonélvező nem fizeti a ráeső számlákat, úgy a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet a haszonélvezőtől. Ha a haszonélvező nem tud biztosítékot nyújtani a tulajdonosnak, akkor a tulajdonos akár peres úton is kérheti a haszonélvezeti jog felfüggesztését.
Mutatjuk kinek, mit kell fizetnie haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetében és mi az, amivel egyezségre kell jutni a haszonélvezeti jog költségeinek viselésével kapcsolatban.
A Tulajdonos költségei:
-általában minden kisebb felújítási, (kivéve az állagmegóvás, az a haszonélvezőt terheli) korszerűsítési, biztosítási költség, mivel a tulajdonos tulajdona lesz értékesebb a munkálatok elvégzésével. Illetve káresemény esetén, a tulajdonos tulajdonát állítják helyre, legalábbis papíron.
Haszonélvező költségei:
-minden használathoz kötődő költséget a haszonélvezőnek kell megtérítenie! Például a villanyszámlát, víz- és csatornadíjat, a szemét- vagy gázdíjat. Amiben közös megállapodás szükséges: -az a banki költségekkel kapcsolatos kiadások, valamint a közös költség megfizetése.