Mit érdemes tudni a haszonélvezeti joghoz kapcsolódó illetékről?
A haszonélvezeti jogról érdemes kezdésként néhány szót írni: a haszonélvezeti jog jogosultja ingatlan esetében az a személy, aki azt birtokolhatja, használhatja (lakhat benne), hasznait szedheti. Azonban jogai korlátozottak, hiszen - ellentétben a tulajdonossal - nem adhatja el az ingatlant és nem terhelheti meg hitellel. Jogai gyakorlását viszont akár át is engedheti másnak (ingyenesen vagy ellenérték, azaz bérleti díj fejében), a tulajdonos pedig mindezt tűrni köteles.
A haszonélvezeti jog létrejöhet szerződéssel, végrendelettel, bírósági vagy hatósági rendelkezéssel vagy jogszabályi rendelkezés folytán (például az özvegyi jog jogszabály útján keletkezik és a túlélő házastársat illeti meg).
A haszonélvezeti jog ellenértéke utáni illeték kiszámításának alapja.
A haszonélvezeti jog értékére vonatkozóan az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény 72. §-a) ír elő szabályokat, amelyek egyrészt jelentik a haszonélvezeti jog az ellenértékének mértékét, másrészt jelenti egyúttal a haszonélvezeti jog ellenértéke utáni illeték kiszámításának alapját is. A haszonélvezeti jog értékét így kell kiszámolni
Ezek a rendelkezések első olvasatra bonyolultnak tűnhetnek, ám aggodalomra semmi ok, kérhetjük ügyvéd, illetve interneten elérhető haszonélvezeti jog értéke kalkulátor segítségét. A haszonélvezeti jog értékének meghatározásánál az egyévi érték a kiindulópont: azaz a terhelt ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 1/20-ad része.
A haszonélvezeti jog szólhat határozott vagy határozatlan időre:
● határozott idő esetén az egyévi értéket az illetéktörvényben meghatározott évekkel kell megszorozni, az érték maximuma az egyévi érték 20- szorosa, illetve természetes személyek esetén a rájuk vonatkozó egyévi értéknek az életkorhoz rendelt többszöröse;
● határozatlan időre vonatkozó haszonélvezeti jog esetén az érték az egyévi érték ötszöröse.
Kivételek szinte mindig vannak, esetünkben a kivételt az jelenti, ha a haszonélvezeti jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed. Ekkor a jog értéke a személy életkorához képest a következő módon kerül kiszámításra:
Ha a haszonélvezeti jog jogosultja
● 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
● 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
● 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
● 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.
Példa: az ingatlan forgalmi értéke 45 millió Ft, annak 1/20-ad része 2,25 millió Ft, a haszonélvező személy életkora pedig 59 év: 2,25 millió Ft x 6 = 13,5 millió Ft, azaz 13,5 millió Ft a haszonélvezeti jog értéke.
A haszonélvezeti jog fennállása több személyt is érinthet (például az ingatlan ½-ed - ½-ed részein a házastársak osztoznak), ezekben az esetekben az alábbiak szerint érdemes kiindulni a haszonélvezeti jog értékének meghatározásakor:
● Ha a haszonélvezeti jog időtartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, a jogosultaknél használt szorzók alkalmazásánál az idősebb életkora lesz az irányadó.
● Ha több, egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ a haszonélvezeti jog időtartama, úgy, hogy a jogosultság a legelőször elhalálozó személy halálával megszűnik (pl.: ha egy házaspár jogosult a haszonélvezeti jogra, a jog akkor szűnik meg, amikor egyikőjük elsőként elhalálozik; ekkor a legidősebb személy életkorát kell figyelembe venni), ha pedig az utolsóként elhalálózóig tart, akkor a legfiatalabb életkorát kell figyelembe venni.
● Ha a haszonélvezeti jog időtartama a házasság idejére terjed, a számításánál az idősebb házastárs életkorával kell számolni.
A haszonélvezeti jog ellenértékének megfizetésével vagy annak ingyenesen történt lemondásával és a jog ingatlan - nyilvántartásból törlésével a jog megszűnik, a haszonélvező pedig köteles az ingatlant átadni a tulajdonosnak, olyan állapotban, amilyenben rendes gazdálkodás és rendeltetésszerű használat mellett a haszonélvezet megszűnésekor lennie kell.
Haszonélvező lettem, illetéket is kell fizetnem?
Amennyiben valaki haszonélvezője lesz egy ingatlannak, azaz vagyoni értékű jogot szerez, úgy visszterhes vagyonszerzési illetéket kell fizetnie. Ha ajándékként kapja, esetleg öröklés keretében, akkor pedig ajándékozási vagy öröklési illetéket kell utána fizetnie (utóbbiak ritkább esetek).
Mikor? A haszonélvezeti jog bejegyzését követően szabja ki a Nemzet Adó- és Vámhivatal, erről pedig fizetési meghagyásban értesítik a haszonélvezeti jog jogosultját.
Mennyit? A haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalmi értékének az 1/20- ad részét kell a haszonélvezet 1 évi értékének tekinteni. A számítás továbbá függ attól, hogy a haszonélvezet határozott vagy határozatlan időre szól (a holtig tartó haszonélvezet értéke függ a haszonélvező életkorától, azaz ha 51 - 65 év között van az adott személy, akkor a haszonélvezet értéke az ingatlan forgalmi értékének 6/20-ad része.)
Megváltottam a haszonélvezeti jogot, ugye nem kell illetéket fizetnem?
Amennyiben az ingatlan tulajdonosa szeretne teljes körűen rendelkezni az ingatlan felett, ám az haszonélvezeti joggal terhelt, két dolgot tehet: vagy megvárja, amíg a határozott idő lejár, esetleg holtig tartó haszonélvezet esetén az elhalálozást, vagy a haszonélvező nyitottnak mutatkozik arra, hogy lemondjon a haszonélvezeti jogáról. Utóbbi esetben az illetéktörvény rendelkezik a haszonélvezeti jog értékéről, ezen értéken vagy olyan értéken, amelyben a felek megállapodnak, a haszonélvezeti jog megváltható. Az ellenérték megfizetését követően a haszonélvezeti jog törölhető az ingatlan - nyilvántartásból, azonban ezzel még nincs vége az ügyletnek.
Természetesen ingyenesen is megváltható a haszonélvezeti jog, ám illetéket ekkor is fizetni kell!
Mikor? A lemondás és a megváltást követően keletkezik az illetékfizetési kötelezettség, mégpedig visszterhes vagyonszerzési illetéket kell megfizetni. Erről a Nemzet Adó- és Vámhivatal fizetési meghagyásban értesíti a tulajdonost.
Mennyit? Az illetéktörvényben meghatározott érték alapján kerül kiszámításra (tehát hiába térhetnek el a felek az illetéktörvényben szabályozott értéktől, azaz hiába váltható meg a haszonélvezeti jog a törvényi értéknél magasabb vagy alacsonyabb áron) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kizárólag a törvényi értéket veheti alapul.
Haszonélvezeti joggal terhelten eladható az ingatlan?
A haszonélvezettel terhelt ingatlanok eladhatóak, vásárlása bár nagyobb körültekintést igényel, nem feltétlenül kell rögtön elutasítani egy ilyen lehetőséget. A fentiek ismeretében javasolt a tulajdoni lap megtekintésével kezdeni, hogy ismerjük az ingatlannal kapcsolatos minden információt, ha pedig még így is akadna megválaszolatlan kérdése, akkor forduljon hozzánk bizalommal.
Haszonélvezeti jog illeték mértéke
●ingyenes megváltás esetén - lakóingatlan vonatkozásában - a haszonélvezeti jog értékének 9%-a (minden más esetben a haszonélvezeti jog értékének 18%-a)
●ellenérték megfizetésével történő megváltás esetén a haszonélvezeti jog értékének 4%-a lesz a vagyonszerzési illeték mértéke.
Ha szükség lenne útmutatásra az eladás/ingatlanvásárlás témakörben, írjon bátran itt https://ingatlan5.hu/contact