Amit az özvegyi jogról tudni érdemes!
Az özvegyi jog szabályai 2014 Mácius 14 után viszonylag sok pontban módosultak, mivel a korábbi szabályozás nem volt tekintettel a jelenlegi, megváltozott családi és vagyoni körülményekre.
Az özvegyi jog kapcsán érdemes azt is tudni, hogy a házastársra vonatkozó rendelkezéseket változatlan formában kell alkalmazni a bejegyzett élettársakra is (azaz az egynemű, felnőtt korú párokra, akik között bejegyzett élettársi kapcsolat áll fenn), jelen cikkben tehát ahol a házastársat említő szabályokat taglalom, úgy kell érteni, hogy azok a rendelkezések a bejegyzett élettársra is vonatkoznak.
Lássuk az özvegyi jog szabályait!
Özvegyi jogot szerez tehát a túlélő házastárs az elhunyttal közösen lakott ingatlanon és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. A hagyaték fennmaradó része tekintetében pedig a többi leszármazóval (például gyermek) együtt további egy gyermekrésznyni örökség illeti meg.
A jogalkotói cél az volt, hogy a túlélő házastárs számára biztosított legyen a megszokott élettér fennmaradása, és ne lehetetlenüljön el.Amennyiben nincs sem leszármazó, sem szülő, aki örökölhetne (vagy ezek kiestek, esetleg lemondtak az örökségről), a túlélő házastárs lesz az egyedüli örökös az egész hagyatékon.
Előfordulhat, hogy az elhunytnak nincs gyermeke, ebben az esetben a túlélő házastárs és az elhunyt szülei közösen örökölnek, oly módon, hogy a közösen lakott lakást és azok berendezési tárgyait a házastárs örökli, és a hagyaték fennmaradó részén a házasfél és az elhunyt szülei fele - fele arányban osztoznak, azzal, hogy a szülőket megillető részen a túlélő házastársnak nem keletkezik özvegyi joga (idővel, ha az egyik szülő elhalálozik, az ő részét egyenlő arányban örökli a házastárs és a másik szülő).
Abban az esetben pedig, ha a házastárs halálakor a felek nem élnek együtt (tehát az életközösség megszűnt) és annak helyreállítására sem volt kilátás (mert például a különélő fél párkapcsolatban él), akkor hiába fennáll a házasság, az öröklésből kiesik, azaz az elhunyt után nem örököl (özvegyi joga sem lesz!).
Amennyiben az életközösség fennállása kapcsán vita támad, bírói úton kell dönteni róla (mivel a közjegyző, aki a hagyatéki eljárást lefolytatja, nem folytathat le bizonyítási eljárást). A per lezárultáig pedig a közjegyző özvegyi joggal terhelten adja át az örökösöknek a hagyatékot. Lényeges ilyen esetben, hogy már az is megalapozza az öröklési igényt, ha az életközösség helyreállítására még a házastárs élete végén volt remény, természetesen ezt is bizonyítani kell.
Ha pedig a túlélő házastárs újból házasságot köt, az özvegyi joga nem szűnik meg (ez egyébként a 2014 utáni szabályozás egyik újdonsága).
A túlélő házastárs továbbá özvegyi jogot szerez az ági (családi jellegű) vagyontárgyakra is. Az ági vagyon alatt azt a vagyont kell érteni, amelyet az elhunyt például szüleitől, nagyszüleitől, testvérétől örökölte vagy ajándékba kapta. Ezek tekintetében tehát a házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot (azaz özvegyi jogot szerez), de az ági vagyon tulajdonjogát a szülők, testvér vagy a testvér leszármazói öröklik.
Az özvegyi jog megváltása
Ági (azaz családi jellegű) vagyon esetében a túlélő házastárs és a rokonok is bármikor kérhetik az özvegyi jog megváltását (erre a jogszabály nem szab semmilyen időbeli korlátot)
Azonban más jellegű korlát van: a rokonok nem igényelhetnek megváltást a túlélő házastárstól a közösen lakott lakásra és annak berendezési tárgyaira. Családi vagyon megváltása esetén a házastársat a szóban forgó vagyon egyharmada illeti meg. Egyébként pedig az örökösök részére a vagyontárgy az özvegyi jog megszűnése után adható ki. A köteles rész iránti igény 5 éven belül, perben követelhető és azt pénzben, teher és korlátozás mentesen kell kiadni.
Ha az özvegyi jog nem családi vagyonon áll fenn, a leszármazók a házastárs haszonélvezeti jogát nem korlátozhatják és annak megváltását nem kérhetik, ellenben az özvegy bármikor kérheti annak megváltását. A túlélő házastárs annál a közjegyzőnél kezdeményezheti az özvegyi jog megváltását, aki a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes, és megváltás esetén a házastársat egy gyermekrésznyi örökség illeti meg, amelyet természetben (azaz az ingatlan tulajdoni hányadában; ekkor a felek között tulajdonközösség keletkezik) vagy pénzben kell kiadni részére.
A fentiek alapján elmondható, hogy az özvegyi jog kiterjedt jogintézmény, amelynek rendezése során több érintett kölcsönös egyezségére van szükség.
Az özvegyi joggal érintett ingatlanok megvásárlása esetén minden esetben javasolt ingatlanjogi szakértővel egyeztetni.