Mely esetekben lehet mentesülni az illeték megfizetése alól? Összegyűjtöttük a leggyakoribb illetékmentességre, illetékkedvezményre okot adó körülményeket, amelyek alapján illetékfizetésre nem kerül sor, valamint a fizetendő illeték összege csökken.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (röviden: illetéktörvény) tartalmazza az illetékekre vonatkozó szabályok jelentős részét, ezt adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (azaz az Art.) egészíti ki néhány ponton.A lakás vásárlás esetében az illeték alapja az ingatlan forgalmi értéke (azaz vételára) lesz.
> A vagyonszerzési illeték általános mértéke 4%
> Az örökösödési illeték mértéke 9%
> Ingatlan ajándékozása esetén 9%
Milyen esetekben vehető igénybe illetékmentesség:
Lényeges tudni, hogy az illeték törvény összesen 27 esetet tartalmaz, amikor (úgynevezett tárgyi) illetékkedvezmény vagy illetékmentesség jár a vevőnek, mi azonban jelen cikkben csak a leggyakoribb eseteket vesszük górcső alá.
Ezek az alábbiak:
Ha fiatal a vevő, akkor van illetékkedvezmény:
> Az egyik ilyen eset a 35. életévét be nem töltött fiatalok az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése. Ekkor a fizetendő illeték 50 százalékát kell befizetni az adóhatóság felé (azaz a vételár 2 százalékát), HA (!) a lakás vételára nem haladja meg a 15 millió forintot. Amennyiben a lakás drágább 15 millió forintnál, az illetékkedvezmény nem vehető igénybe, még részben sem! Viszont könnyítésképpen kérhető a befizetendő illetékre 12 havi pótlékmentes részletfizetést.
Illetékmentes cserét pótló vétel:
> Mentes az illeték alól a lakástulajdon cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb. Tehát ha az adott személy ingatlant elad, majd annak az értékéből vásárol egy másik ingatlant “mert valahol élni kell” jeligére. Akkor alkalmazható ez a illetékmentesség, ha a vásárlást megelőző 3 évben adta el a korábbi ingatlant az illető vagy ha a vásárlást követő 1 éven belül adja el az előző lakást ÉS (!) olcsóbb (alacsonyabb vételáron) lakást vesz helyette.
Példaul:
>Ha eladunk egy lakást 15 millió forintért, és veszünk egyet 20 millió forintért, akkor 200.000 forint ilettéket kell fizetnünk, az 5 millió külömbözet után, a 15millió tehát illetékmentes lesz.
>De ha eladunk egy lakást 20 millió forintért, és veszünk egyett 15 millió forintért, akkor illetékmentes lesz a vásátlás.
Rokonok közötti illetékmentesség:
> Egyenes ági rokonok közötti adásvétel illetékmentes (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is). Kik az egyenes ági rokonok? Azok, akik esetében elmondható, hogy egyik a másiktól származik, azaz felmenők esetében szülők, nagyszülők, dédszülők, lemenők esetében gyermekek, unokák, dédunokák.
Illetékmentesség jár a házastársaknak:
> házastársak közötti adásvétel illetékmentes. A bejegyzett élettársakat mindegyik illetékkedvezmény és illetékmentesség megilleti, amelyeket az illetéktörvény a házasságban élőknek biztosít. A házastársi vagyonközösség megszüntetése keretében történő vagyonszerzés mentes az illeték alól.
Lakóház építésére alkalmas telek vásárlása illetékmentes:
> Ha 4 éven belül felépítenek rá egy házat. Az adóhatóság az illetékmentesség alkalmazása során az illeték megfizetését felfüggeszti, majd a meghatározott 4 éves határidő elteltét követően, 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot (önkormányzatot), hogy a lakóház valós felépítésének tényét ténylegesen igazolja.
Vállalkozó által újonnan épített új lakás tulajdonjogának megszerzése illetékmentes:
> Mentes az illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett, 30 millió forint értéket nem meghaladó új építésű ingatlan vásárlása esetén 15 millió forint illetékmentességet élvezhetünk. Például: Egy 25 millió forint értékű lakóingatlan esetén csak 10 millió forint után kell az illetéket befizetni.
+1. 2021. január 1. napjától mentesülnek az illeték megfizetése alól azok
> akik CSOK segítségével jutnak új vagy használt ingatlanhoz. Egész pontosan, hogy ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül (ilyen például a CSOK), ennek összegét a forgalmi értékből le kell vonni, az illetéket pedig a csökkentett összeg után kell megfizetni.
Példaul:
>Tehát ha vásárolunk egy lakást 30 millió forintért, és kapunk 10 millió forint vissza nem téritendő CSOK támogatást, akkor csak 20 millió forint után kell iletéket fizetnünk.
Összegezve egyetlen példában
Az illetéktörvény ezen kívül megkülönböztet úgynevezett személyi illetékmentességet.
>Ebben az esetben, ha a felsorolt személyek, intézmények ingatlant vásárolnak, az minden esetben illetékmentes lesz. Ilyen például a Magyar Állam, a Magyar Nemzeti Bank, a helyi önkormányzatok, stb.
-Bövebb tájékoztató az illetékkedvezményekről valamint illetékmenteségről a letölthető visszterhes vagyonátruházási illetékről szóló információs füzetben (letöltés) tud olvasni.
> Lakástulajdonok cseréje esetén az elcserélt lakások forgalmi értékének a különbözete (!) adja az illetékfizetés alapját. A lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat jogával a forgalmi érték csökkenthető. Ha például csupán haszonélvezeti jogot szerzett az adott ingatlanon, akkor a haszonélvezeti jog illeték törvényben meghatározott ellenértéke után kell illetéket fizetnie.
És ha már a haszonélvezeti jognál tartunk, mint vagyoni értékű jognál, akkor érdemes megemlíteni, hogy ha lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésére kerül a sor, akkor a haszonélvezeti jog ellenértéke után kell az illetéket megfizetni.
Illetékmentesség - Fizetési kedvezmény
Az Art. 198. § - 200. § szakaszai rendelkeznek a fizetési kedvezményekről, amelyek lehetnek:részleges illeték elengedés vagy teljes illeték elengedés:Részben vagy teljesen elengedi az adóhatóság az illetéket, jellemzően valamilyen hirtelen bekövetkező, elháríthatatlan - például súlyos betegség, halál, súlyos rászorultság - ok miatt, az adóhatóság akkor engedélyezheti tehát, ha a kérelemben szereplő okok nem felróhatóak a kérelmet benyújtónak (azaz rajta kívül álló okok miatt nem tudja az illetéket befizetni) és ez az ok átmeneti jellegűkamatmentes részletfizetés: a teljes összeg befizetésre kerül, egyenlő részletekben, kamatmentesen, az adóhatóság szintén csak akkor engedélyezheti, ha a kérelemben szereplő okok nem felróhatóak a kérelmet benyújtónak (azaz rajta kívül álló okok miatt nem tudja az illetéket befizetni) és ez az ok átmeneti jellegű
A kérelemben szereplő okokat bizonyítékokkal (például rezsi számlák, halotti anyakönyvi kivonat, betegségről szóló igazolás) igazolni kell. Egy pusztán jól megfogalmazott kérelem nem elegendő! Kulcsfontosságú azt tudni, hogy ha a részletek befizetésével késik (vagy egyéb a határozatban megjelölt feltételt nem teljesít) a kérelmező, akkor az illetéket egy összegben, azonnal be kell fizetni.
Az Art. rendelkezik az úgynevezett automatikus részletfizetési kedvezményről, amely azt jelenti, hogy kérelemre (!), tehát nem automatikus (!) a maximum 500 ezer forint összegű tartozásra az adóhatóság évente 1 alkalommal, maximum 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a rászorultsági feltételek vizsgálata nélkül. Ebben az esetben tehát nem kell bizonyítani, hogy ellehetetlenít minket az illeték befizetése.
Van még egy lényeges eset, amikor illetéket kell fizetni: az ingatlan közös tulajdon megszüntetése esetén (például öröklés kapcsán testvérek különböző arányban öröklik a szülői ingatlant és ezt a közös tulajdont szüntetik meg). Egész pontosan akkor kell fizetni, (örökösödési illetéket) ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket ez az értékkülönbözet fogja meghatározni és ez alapján kell majd illetéket fizetni.
Illeték mértékek és mentesség röviden:
Ha nem részesülünk illetékmentességben az illeték megfizetésére a lakás vásárlási folyamat legvégén kerül sor: tehát akkor, ha a teljes vételárat kifizette a vevő és az eladó nyilatkozott az ügyvédnek, hogy a tulajdonjog bejegyzési engedély (amelyet az adásvételi szerződéssel egyidejűleg készít el az ügyvéd és helyezi letétbe az eladó nyilatkozatáig) megküldhető az ingatlan nyilvántartási hatóság (azaz a földhivatal) részére.
Ha szükség lenne útmutatásra az eladás/ingatlanvásárlás témakörben, írjon bátran itt https://ingatlan5.hu/contact