Menü bezárása

Ingatlan Kalkulátorok Cég Gyakori kérdések

Örökösödési illeték - Mikor nem kell és mikor kell fizetni

Közzétéve:2021.11.11
Frissítve:2021.11.23
Ezeket bár nem akartad tudni az öröklési illetékről, de mivel úgyis behajtják, jobb ha tudsz róla! Az öröklési illeték fizetési kötelezettsége az örökhagyó halála napján keletkezik. Ez az illeték kiterjed minden belföldi hagyatékra és néhány esetben a külföldi hagyatékra is (külföldi esetében nem kell illetéket fizetni hazánkban, ha azt megfizette az örökös külföldön és ezt igazolja a NAV felé). Lássuk a további szabályait!

Örökösödési illeték  - Mindenképpen be kell fizetni?


Nem. Ha az örökös ingyenesen lemond az örökségről, akkor nem kell illetéket fizetnie. Lemondhat ellenérték fejében is, ekkor azonban az ellenérték után ajándékozási illetéket kell fizetni. Az az örökös sem kötelezhető az öröklési illeték megfizetésére, aki az örökséget visszautasítja.

Mennyi az örökösödési illeték mértéke?


Ha az örökös elfogadja az örökséget, akkor az általános mértéke 18%.
9% lakástulajdon után.
9% lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetén,
gépjármű öröklés esetén a visszterhes vagyonszerzési illeték kétszerese). 

Örökösödési illették befizetése


A NAV az illetékfizetésről fizetési meghagyást bocsát ki, amely tartalmazza az illeték megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. Az illeték a határozat véglegessé válását követő 15. napon válik esedékessé, azaz az adózót a határozat kézbesítését követő 30. naptól terheli az illetékfizetési kötelezettség.

Hogyan számítjuk ki az öröklési illeték alapját?


Az illeték alapját a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke adja. Ennek megállapításához a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozás értékének egy-egy örökösre eső részét. A hagyatéki terhekhez pedig hozzá kell számítani az adósságokat, a temetési költségeket, a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. Nézzük egy konkrét példát örököl ingatlan eladása esetében.


Ki az, aki mentesül vagy kedvezményt kap?


Az illetékmentességnek két fajtáját különböztetjük meg:Tárgyi és személyes. A tárgyi illetékmentesség bizonyos tárgyakra terjed ki, a személyes pedig az illetéktörvényben meghatározott szervezetekre (például a Magyar Állam, helyi önkormányzatok, a Magyar Nemzeti Bank, alapítványok, egyesületek, egyházak).

Mi lehet az örökösödési illeték tárgya?


az örökség, ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is,
a kötelesrész szerzése
a meghagyás alapján történő vagyonszerzés

Örökösödési illeték - kalkulátort



Örökösödési illeték kalkulátor

Ingatlan típusa

Lakóingatlan:
Építési telek:
Ipari ingatlan:

Vagyonszerzés módja jelölje ki az öröklést

Vétel:
Öröklés:
Ajándék:

Kapcsolat

Magánszemély:
Ingatlanforgalmazó, hitelitézet:


Örökösödési illetékmentesség jár:

az örökhagyó egyenesági rokona (gyermeke, unokája, dédunokája és szülője, nagyszülője, dédszülője) által megszerzett örökségre (az oldalági rokonok - például az unokatestvérek, unokaöccsök, unokahúgok, nagynénik, nagybácsik stb. - nem vonatkozik az illetékmentesség, de 300 000 forint értékig ők is mentesek a illetékfizetés alól)

az örökhagyó túlélő házastársa vagy túlélő bejegyzett élettársa által megszerzett örökség

az örökhagyó mostoha vagy nevelt gyermeke által megszerzett örökrész tiszta értékére 20 millió forintig illetékmentes (gépjárművekre nem vonatkozik),

az ingóörökségre, ha annak értéke nem éri el a 300 000 Ft forgalmi értékhatárt,

lakás -előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzésre, amely így szintén illetékmentes,

a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökségre (azaz másnéven hagyomány),

a lakóház építésére alkalmas telekre, illetve tulajdoni hányadra, ha az örökös 4 éven belül erre lakóházat épít, és erről az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedése előtt nyilatkozik a NAV-nak.

Örökösödési illeték testvér után.


Az örökhagyó testvére, féltestvére, örökbefogadott testvére által megszerzett örökségre (2020. július 8. óta illetékmentes az öröklés és az ajándékozás testvérek között és ezt be sem kell jelenteni a NAV felé),

Örökösödési illetékkedvezmény jár:


ha az örökös, kiskorú az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg, a határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10 százalék kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik, az így érvényesített kedvezmény mértéke legfeljebb 70 százalék lehet,

ha a termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklésekor az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély, akkor egynegyedét kell megfizetni, ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás véglegessé válásáig kell nyilatkoznia,

ha az örökös, aki a hagyatékból ráeső termőföldet a családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély örököstársának ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld után öröklési illetéket nem kell fizetnie.

ha az örökléssel megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól

Örökösödési illeték és a haszonélvezeti jog


Amennyiben más személy örökli a vagyon (ingatlan) tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, akkor a tulajdonjog örököse a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.
A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átszállt vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon (ingatlan) esetében tehát a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja: a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezet, használat értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.

Mi a helyzet a bankszámlával, készpénzzel és bankbetéttel?
Erre az esetre is az általános szabályokat kell alkalmazni, azaz a 300 000 feletti érték 18 százalék illetéket kell fizetni, kivéve ha vonatkoznak rá az öröklési illetékmentességi szabályok.

Szólj hozzá te is !

Hozzászólások.

Kérjük vedd figyelembe, hogy hozzászólásod csak moderáció után jelenik meg az oldalon.

Olvassa el a többi cikkünket is legyen tájékozott
Köszönjük a kommented, moderálás után megjelenítjük