Röviden: mind a tulajdonosnak, mind a haszonélvezőnek. A kérdés teljes körű megválaszolásához szükséges a haszonélvezeti jog és a tulajdonjog, valamint a kettejük kapcsolatában megbújó jogok és kötelezettségek megértése. Jelen cikkben csak röviden érintjük e témákat, amennyiben érdekelnek a részletek “ A tulajdonjog és a haszonélvezeti jog különbségei” című írásainkban olvashatsz bővebben!
Néhány alapvető információt!
Ahogy a bevezetőben említettem, ehelyen csak röviden ismertetem a tulajdonjogot és a haszonélvezeti jogot, épp csak annyira, hogy a cikk további része érthető legyen.
A tulajdonjog alapján a tulajdonost az ingatlanon a teljes és kizárólagos hatalom illeti meg, ezen felül különböző részjogosítványok is, mint a birtoklás, a használat, a hasznok szedése, a hasznosítás és a rendelkezés joga.
Jogosítványok mellett korlátai is vannak, amely lehet törvényi (ilyen a kárviselés, a szükséghelyzeti tűrés, és egyebek, például téli időszakban fagymentesítés), közjogi (például tulajdonszerzési korlát vagy tulajdonjog elvonás) és magánjogi (úgy mint a szomszédjogok, szolgalmak, használati jogok).
A tulajdonjog keletkezhet adásvétel, ajándékozás, csere, tartási szerződés, öröklés, elbirtoklás, árverés, kisajátítás vagy közös tulajdon megszüntetése útján.
A haszonélvezeti jog jogosultja az ingatlant szintén birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti, azonban azzal nem rendelkezhet, tehát nem értékesítheti, nem használhatja hitelfelvétel során biztosítékként, viszont köteles az ingatlan állagát kímélni. A haszonélvezeti joga gyakorlását átengedheti másnak ingyenesen vagy ellenérték fejében (például bérleti díj ellenében), a tulajdonos pedig tűrni köteles a haszonélvező jogainak gyakorlását. A haszonélvező jogait a szerződésben meghatározott ideig vagy holtáig (holtig tartó haszonélvezet esetén) gyakorolhatja és e jogai gyakorlásában a tulajdonost megelőzi (ez többek között a birtokvédelem szempontjából is lényeges tényező).
A haszonélvezeti jognak is vannak korlátai: térbeli (az ingatlan gyarapodására nem terjedhet ki) és időbeli (a meghatározott idővel vagy az elhalálozással megszűnik). A haszonélvezeti jog szerződéssel (ingyenes vagy visszterhes), végrendelettel, valamint jogszabályi rendelkezés (tipikus esete a túlélő házastárs özvegyi joga) folytán keletkezhet.
Birtokos lehet tehát a tulajdonos és a haszonélvező is, így mindkettejüket megilleti a birtokvédelem.
A birtokvédelem kinek jár?
A birtokvédelem a zavartalan birtoklás lehetőségét biztosítja a birtokosnak, aki lehet többek között tulajdonos, haszonélvező, de bérlő, és használó is. A birtokost bizonyos esetekben a tulajdonossal szemben is megilleti a birtokvédelem.
A birtokháborítást többféle magatartással is meg lehet valósítani
Például birtokháborításnak számít, ha az udvari autóbeállót nem annak birtokosa használja vagy ha a csapadékvíz elvezetés nem megfelelő és a birtokos telkét, ingatlanát áztatja el az esővíz. Lehetne még számtalan példát hozni és az is bizonyos, hogy a birtokháborítás megállapításához az eset összes körülményét is figyelembe kell venni.
Amennyiben a birtokháborítás 1 éven belül következett be, a helyi jegyzőtől lehet kérni a birtokvédelmet, ám a jegyző határozata ellen fellebbezni nem lehet, ellenben az a bíróságon megtámadható. Természetesen ezt az utat ki is lehet hagyni és közvetlenül a bírósághoz is lehet fordulni. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb egy adott területen az ingatlanok négyzetméter ára, annál magasabb a birtokperek száma, hiszen ott súlyos ezrekbe kerülhet minden apró zavarás (például üdülőövezeti nyaraló szomszédságában lévő tyúkól, annak szag- és zajhatásai visszatarthatják a nyaralni vágyókat az üdülő bérlésétől).
Mindezekből látható tehát, hogy a birtokvédelem a szomszédjogi perek egyik legnagyobb csoportja, és csak néhány esetben képzelhető el, hogy azonos ingatlan esetében a haszonélvező a tulajdonossal szemben indítson birtokvédelmi pert. Tehát közkeletű tévedés, hogy az összeférhetetlen haszonélvezővel szemben jó megoldás lehet a birtokvédelem (persze elképzelhető, mondjuk, ha azonos ikerház egy - egy felében laknak).
Kulcsfontosságú tehát, hogy a haszonélvező a birtoklásra és a birtokvédelemre ugyanolyan módon jogosult, mint a tulajdonos, sőt jog gyakorlásában a tulajdonost megelőzi.
A tulajdonosnak persze vannak eszközei, például jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni, ha pedig az ellenőrzés során rendeltetésellenes használatot tapasztal a (például rongálás, közüzemi tartozás halmozása), akkor előbb a Polgári Törvénykönyvnek tiltakozhat (jognyilatkozatban) a haszonélvező tevékenysége ellen. Amennyiben ez nem vezet eredményre és a haszonélvező a tevékenységével nem hagy fel (azaz továbbra is rongálja az ingatlant és nem fizeti a közüzemi díjakat), a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet a haszonélvezőtől, amely a bekövezett vagy esetlegesen bekövetkező károk elhárításához, kijavításához elegendő fedezetet biztosít.
Végső esetben, ha a tiltakozás nem vezet eredménye és a haszonélvező biztosítékot sem nyújt, a tulajdonos bírói úton kérheti a haszonélvezeti jog felfüggesztését. Lényeges ebben a körben, hogy a haszonélvező az ellenőrzésben a tulajdonost nem akadályozhatja, azt tűrnie kell. A tulajdonos ezen joga olyan erős, hogy az ellenőrzés tűrését akár peres úton is kikényszerítheti. Továbbá az is rendkívül fontos, hogy a joggyakorlat szigorúan vizsgálja, hogy a tiltakozás - tiltakozás figyelmen kívül hagyása - biztosíték kérés - biztosíték adásának megtagadása megvalósult e. Ha ugyanis valamelyik lépés kimaradt, a haszonélvezeti jog, megszüntetése, felfüggesztése nem állapítható meg
Bonyodalom tehát adódhat a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén, és mivel forgalomképes, a tulajdonos dönthet úgy, hogy értékesíti azt.