Vagyonszerési illeték
Ki fizeti? Az, aki az ingatlant megvásárolja
Mennyit? Az illeték átlagos mértéke az ingatlan vételárának 4%-a
Mikor? A tulajdonjog bejegyzése után veti ki az adóhatóság
Mi alapján? Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján (a fizetési kedvezményekről az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) rendelkezik)
A vagyonszerzési illetékek kiszámítása persze korántsem egyszerű (segítségül hívhatunk kalkulátort, amelyeknek több fajtája is elérhető az interneten), hiszen bár az átlagos mértéke 4%, vannak esetek, amikor ez a mérték kevesebb (vagy illetékkedvezmény vagy illetékmentesség miatt, amelyekből összesen 27 darabot nevesít az illetéktörvény). A vissza nem térítendő állami támogatással vásárlók (például CSOK igénylők) jó ha tudják, hogy az állami támogatás összege a vételárból levonható, ezzel pedig a befizetendő illeték csökkenthető. Általában a vásárló fizeti meg az illetéket, azonban az, aki haszonélvezeti jogot szerez (bár nem vásárló), mégis kell az illetéktörvényben meghatározott haszonélvezeti jog ellenértéke után ő is köteles illetéket fizetni
Vagyonszerzési illetékmentesség jár
1) rokonoknak: ha szülők, nagyszülők, dédszülők vagy gyermekek, unokák, dédunokák között történik az adásvétel, az illetékmentes lesz,
2) házastársaknak és bejegyzett élettársaknak: a házastársak egymás közötti adásvétele szintén illetékmentes,
3) házastársaknak vagyonközösség megszüntetésekor: ha a házastársak vagyonközösségüket megszüntetik, az illetékmentes,
4) telek vásárláskor: amennyiben 4 éven belül ház épül a megvásárolt telekre, a telek vásárlása illetékmentes,
5) vállalkozó által újonnan építtetett lakás megvásárlása: ha ugyanis a vállalkozó értékesítési célból újonnan építtet lakásokat, akkor a 15 millió forintot meg nem haladó árú új lakás tulajdonjogának vagy tulajdoni hányadának megvásárlása illetékmentes
6) 2021. januárjától a CSOK igénybevételével vett új vagy használt lakások vásárlása is illetékmentes lesz (erről azonban a cikk írásakor még nem jelent a vonatkozó jogszabály). Fizetési kedvezmény kérhető az Art. 198. § - 200. § alapján, amelyeknek az alábbi változatai igényelhetők:
Ingatlan adó - SZJA
INGATLAN ELADÁSÁT KÖVETŐ SZEMÉLYI JÖVEDELEM ADÓ
Ki fizeti? Az, aki az ingatlant eladja
Mennyit? Mértéke az eladás és vásárlás között eltelt idővel változik
Mi alapján:? személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
Az ingatlan adó kiszámítása úgy történik, hogy a lakás eladási árából le kell vonni a költségeket. Ezek a levonható költségek a lakás megszerzésére fordított összeg (például: ügyvédi munkadíj), az adásvétellel kapcsolatos kiadások (például: tulajdoni lap díja) és az úgynevezett értéknövelő beruházások, amelyek a vásárlást követően kerültek kivitelezésre a lakáson (mértéke meg kell haladja a vételár 5 százalékát és a lakás eladását megelőző 24 hónapban kellett történnie), ilyen például a fűtés korszerűsítés.
A lakás eladási árából tehát ezek a költségek levonhatóak, a levonás után pedig megkapjuk a számított összeget. A számított összeget az eladást követő 0. és 1. évben nem tudjuk csökkenteni, ekkor tehát a teljes összeget be kell fizetni. A 2. évben a számított összeget 10 százalékkal, a 3. évben 40 százalékkal lehet csökkenteni. A 4. évben a számított összeg 30 százalék, az 5. évben pedig adómentes lesz az eladás.
A számított összeg lesz a személyi jövedelemadó adóalapja, melynek a 15 százalékát kell befizetni. Ha a szabályok nem lennének egyértelműek, elérhető kalkulátor is használható a személyi jövedelemadó kiszámítására.
Telakadó
Ki fizeti? A telekadót az fizeti akinek az adott év első napján a tulajdona a telek (több tulajdonos esetén, többfelé oszlik)
Mennyit? Összegéről az illetékes önkormányzat dönt
Mikor? Minden évben az első félévi telekadót adott év március 15. napjáig, a második félévit pedig szeptember 15. napjáig (egy összegben is befizethető pótlékmentesen március 15. napjáig
Mi alapján? A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (és a helyi önkormányzati rendeletek)
Mi is az a telek: teleknek tekinthető az a terület, ahol nincs épület. Nem telekadó köteles: a belterületi mezőgazdasági művelési terület, a külterületi termőföld, tanya, valamint a telek azon része, amelyen az épület (ház) hasznos alapterülete található.
Mikortól kell fizetni a telekadót?
-ha a belterületi mezőgazdasági művelési területet kivonják művelés alól,
-ha a tanya más megnevezést kap az ingatlan - nyilvántartásban,
-ha a külterületi termőföldet kivonják művelés alól
-ha a telken lévő épületet (ház) lebontják.
Mikortól nem kell fizetni telekadót?
-ha épület épül a telekre (az épület hasznos alapterületére nem kell telekadót fizetni),
-ha a telek belterületi erdőként kerül az ingatlan - nyilvántartásba,
-ha a telek építési tilalom alatt áll (a telek fele lesz adómentes).
A telekadó szabályozása bonyolult, így érdemes a telek szerinti helyi önkormányzattól segítséget kérni
Épitményadó
Ki fizeti? Az, akinek az adott év első napján a tulajdona a telek (több tulajdonos esetén, többfelé oszlik - a tulajdonosok által kötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban egy tulajdonost felruházhatnak a joggal, hogy megküldje az adóhatóságnak az építményadóval kapcsolatos iratokat, felhívásokat, elszámolásokat, ezt követően a tulajdonosok egymással elszámolnak)
Mennyit? A helyi önkormányzattól függ (felső határa m2 adóalap-megállapításnál 1100 Ft/m2, korrigált forgalmi értékű adóalap-megállapításnál a korrigált forgalmi érték 3,6%-a)
Mikor? Minden évben az első félévi telekadót adott év március 15. napjáig, a második félévit pedig szeptember 15. napjáig
Tárgya: A helyi önkormányzat területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész
Mi alapján? A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a helyi önkormányzati rendeletek alapján
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény meghatározza azokat az eseteket, amelyek alapján kedvezmény vagy adómentesség illeti a lakosokat. A helyi önkormányzati rendeletek pedig további kedvezményeket vagy mentességeket állapíthatnak meg.
Mentes az építményadó alól
A szükséglakás, a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
az állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, ha műemléki védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemlék épületét) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló lakás és nem lakás céljára szolgáló épületrész a jogszabályban meghatározottak szerint a felújításra kiadott építési engedély vagy örökségvédelmi engedély jogerőre emelkedését, véglegessé válását követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.