Menü bezárása

Ingatlan Kalkulátorok Cég Gyakori kérdések

A haszonélvezeti jog az öröklésben

Közzétéve:2021.11.08
Frissítve:2021.11.14

2014- ben hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, amely több tekintetben is átírta a haszonélvezeti jogra vonatkozó szabályokat és ez leginkább az öröklés kapcsán jelentett igazán nagy változást. A módosítás továbbra is a házastársakat érinti


Egy volt feleség, még egy volt feleség és egy özvegy

Korábban a túlélő házastársat a teljes hagyaték egészén megillette a haszonélvezeti jog. A teljes alatt tényleglegesen az egész hagyaték értendő, autóval, nyaralóval, közösen lakott ingatlannal, annak berendezési tárgyaival együtt. 


Az özvegyi jog a régi szabályok szerint egy új házasság megkötésével megszűnt.

Az új Polgári Törvénykönyv etekintetben feltételenül módosításra szorult, hiszen az utóbbi évtizedekben nem ritka a két házasság (három sem) egymás után természetesen Az pedig könnyen belátható, hogy egy olyan méltánytalan helyzetet, amelyben az utolsó feleség (özvegy) a teljes hagyatékon haszonélvezeti jogot szerez, ezzel pedig több évre nehéz helyzetbe hozza az első házasságból született gyermekeket.

 

A hatályos szabályozás szerint tehát az özvegy egyrészt haszonélvezeti jogot szerez a közösen lakott ingatlanon és annak berendezési tárgyain, másrészt az állagöröklés körébe eső vagyontárgyakon egy gyermekrész erejéig örökös lesz. A másik lényeges változás, hogy az újabb házasságkötés az özvegy haszonélvezeti jogára semmilyen hatással sincs.

 

A jogalkotói cél tehát az új szabályozással is érvényesül, azaz a túlélő házastárs számára biztosított lesz a korábban megszokott élettér és nem kell attól tartania, hogy az örökhagyó halálával ő ellehetetlenül. Ehhez feltételt is szab: a házasság és az életközösség fennállása szükséges. Amennyiben az életközösség már nem áll fenn, úgy hiába túlélő a házastárs, kiesik az öröklésből.

 

Előfordulhat az az eset is, hogy bár volt több házasság, de az halál beálltakor sem leszármazó, sem szülő nincs, aki örökölne (esetleg korábban kiestek az öröklési rendből, vagy lemondtak az örökségről). Ekkor a túlélő házastárs lesz az egyedüli örökös az egész hagyatékon és a közösen lakott ingatlanon egyszerre keletkezne haszonélvezeti joga és az öröklés folytán tulajdonjoga.

 

Azonban - ahogy azt láttuk a “Haszonélvezeti jog megszűnése, megszüntetése” című írásunkban - a haszonélvezeti joga megszűnik, mivel e jog a törvény rendelkezése folytán megszűnik, ha a tulajdonos és a haszonélvező személye ugyanaz lesz.



Mit tehet az örökös?

 


Előrelátó örökösként ráveheti az örökhagyót, hogy - felismerve még életében a bonyolult rokoni szálakat - vegye elejét a halálát követő jogi és egyéb ügyeknek és vagy élők közötti juttatással vagy pedig végrendelkezéssel tegyen még életében rendet közöttük. A rendrakás keretében pedig a házastárs (vagy élettárs) részére még életében rendelkezhet úgy, hogy haszonélvezeti jogot alapít a közös ingatlanon.

Sokakban él az a tévedés, hogy lehetőségük van az özvegyet illető haszonélvezeti jogot megváltani, ám ez tévedés:

A közösen lakott ingatlanra és annak berendezési tárgyaira nem igényelhetnek az örökösök megváltást (bár napjainkban többször az is kérdésként merül fel, hogy melyik az az ingatlan, amelyiket közösen lakták az elhunyttal, hiszen ebből több is van).Megoldásként felmerülhet a haszonélvezeti jog felfüggesztése, ez azonban csak speciális esetben jöhet szóba. 


Mely esetben lehetséges?



Azt már tudjuk, hogy az ingatlan tulajdonosa jogosult ellenőrizni az ingatlan rendeltetésszerű használatát, ezt pedig a haszonélvezőnek tűrnie kell. Ha az ellenőrzés során a tulajdonos úgy látja, hogy a haszonélvező a rendeltetésszerű használattól eltér, sőt rongálja azt, a tulajdonos kérhet megfelelő bíztosítékot, arra nézve, hogy a haszonélvező által okozott károkat a későbbiekben kijavíthassa. Persze felmerülhet, hogy mennyi a megfelelő és egyáltalán, a biztosíték szükségessége is megkérdőjelezhető. Ezeket a jogvitákat bírói úton lehet rendezni. Gyakori, hogy az örökösök a haszonélvezővel perben állnak, melynek tárgya az, hogy a haszonélvező rongálja az ingatlant és az örökösök nem kaptak megfelelő mértékű biztosítékot.

 

Ha a haszonélvező elzárkózik attól, hogy biztosítékot adjon, a megfelelő biztosíték adásáig a haszonélvezeti jog felfüggeszthető. Ám ez csupán kivételes esetben alkalmazható akkor, amikor a cél elérése másként nem lehetséges. A felfüggesztés kiterjedhet az ingatlan egészére vagy csak egy részére. És ahogy az a fentiekből látszik, időben korlátozott, amint megfelelő biztosíték adására sor került, a felfüggesztés megszűnik. A törvény ugyanis nem ad lehetőséget a haszonélvezeti jog gyakorlásának határozatlan idejű vagy végleges jelleggel való felfüggesztésére.

 

Mindezek alapján elmondható, hogy mind a családok, mind az öröklés bonyolult, a felmerült viták rendezése mindkét esetben kompromisszumot igényel. Tény továbbá, hogy a haszonélvezeti joggal érintett ingatlanok forgalomképesek, de megvásárlásuk megfelelő mértékű tudást és körültekintést igényel, ezért minden esetben javasolt ingatlanjogi szakértővel egyeztetni.

 

 

Szólj hozzá te is !

Hozzászólások.

Kérjük vedd figyelembe, hogy hozzászólásod csak moderáció után jelenik meg az oldalon.

Olvassa el a többi cikkünket is legyen tájékozott
Köszönjük a kommented, moderálás után megjelenítjük