A haszonélvezet, azaz a haszonélvezeti jog a hivatalos megfogalmazás szerint a személyes szolgalmak egy fajtája, de egyszerűbb, ha úgy mondjuk, hogy egy olyan jogosultság, amivel az esetek többségében minden fél jól jár. A haszonélvező minden igényét érvényesítheti, a tulajdonos pedig okosan fektet be a jövőbe.
1. Tiszta viszony, kérdőjelek nélkül
A haszonélvezeti jog legtöbbször akkor jön létre, ha egy ingatlan tulajdonost cserél. Ilyenkor az eladó haszonélvezetet szerezhet az alku tárgyaként, ami azzal jár, hogy az ingatlant továbbra is birtokolhatja, használhatja, valamint szedheti a hasznait, mindezt a szerződésben kikötött időtartamig, gyakori esetben a haszonélvező életének végéig. Amikor létrejön a haszonélvezeti jog, minden részletet szerződésben rögzítenek – ehhez érdemes segítségül hívni egy tapasztalt ügyvédet – a felek, de ez bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján is megtörténhet.
A változást minden esetben be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásban a későbbi bonyodalmak elkerülése miatt. A részletes és pontos szerződésnek köszönhetően tiszta viszonyok jönnek létre, a tulajdonos és a haszonélvező is tudja majd, mire számíthat a másik féltől. Átláthatóvá válik, melyik kérdéskörben ki a döntéshozó. A vitás helyzetekben a legtöbbször egyértelmű döntések születnek majd, hiszen ezeket az illetékes hatóságok mindig következetesen hozzák meg. A haszonélvezeti jog tehát mind a tulajdonos, mind a haszonélvező számára kiszámíthatóságot biztosít a szerződés idejére.
2. Nem kell elköltözni, mégis pénz áll a házhoz
A haszonélvező szempontjából egyértelmű, miért kiváló ez a megoldás: úgy adhatja el az ingatlanját, és úgy juthat jelentős bevételhez, anyagi forráshoz, hogy nem kell elköltöznie szeretett otthonából, lakásából vagy házából. Minden marad a régiben, ott élhet, ahol eddig is, úgy telnek majd a mindennapjai, ahogyan azt megszokhatta. Csak éppen az ingatlan átkerül más nevére.
A haszonélvezőnek pedig hízik egyet a bankszámlája, pénztárcája. Biztonságos körülményeket teremt ezzel magának, bővíti anyagi lehetőségeit, növeli életszínvonalát. Megteremti a jobb élet lehetőségét, de nem kell lemondania a megszokott lakókörnyezetéről. A haszonélvezet mindig névre szóló, és annak megszűnése (haszonélvezeti jog megszűnése megszüntetése bővebben itt olvashat) feltételekhez kötött, ez általában a jogosult halálát jelenti.
Ha a szerződés eszerint lett megalkotva, biztonságot jelent azoknak az időseknek is, akiknek később romlik majd az egészségügyi állapota, megkopik a figyelme, csökken a tájékozottsága. A szerződésben ott van minden leírva, feketén-fehéren. Ha káreset történik, de a kárt nem a haszonélvező okozta, felszólíthatja a tulajdonost a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok elvégzésére. Emellett rugalmasságot jelent, hogy a haszonélvezeti jog egyetlen ingatlant tekintve is megillethet több személyt, ezzel nagyobb variációs lehetőségeket biztosít az eladók számára a szerződéskötéskor. Fontos az is, hogy a tulajdonos személyében beálló változás nincs hatással a haszonélvezeti jogra.
3. Okos és hosszú távú befektetés
Ha az új tulajdonos szempontjából nézzük az adásvételt, akkor is kiváló lehetőségeket nyújt ez a konstrukció. Tulajdonképpen egy okos befektetés a jövőre nézve. Azzal, hogy az eladó haszonélvezeti jogot is szeretne, megnő a vevő alkupozíciója. Kötöttségekkel igen, de meglepetésekkel nem kell számolnia, hiszen tiszta sor, mivel jár a vásárlás (lásd az 1. pontot), eközben viszont a saját akaratát jobb feltételek között érvényesítheti.
A haszonélvezeti joggal eladott ingatlanok ára:
Általában alkuképesebb, mint más esetben, rugalmasabbnak kell lennie mindkét félnek az üzlet létrejöttéhez. A vevő szempontjából kiváló befektetés az ilyesfajta beruházás, ha ugyanis van befektetni való tőkéje, az ingatlan mindig jó választás, és bár könnyen lehet, hogy a haszonélvezet miatt még évekig nem jut hozzá teljes egészében a megvásárolt házhoz, lakáshoz, nem is kell ezt feltétlenül siettetni.
Bár az ingatlanpiac hullámzik, szinte biztos, hogy egy megvásárolt tétel értéke hosszú távon felfelé ível majd. Ehhez kapcsolódóan az ingatlan állaga is biztosítva lesz, ráadásul duplán: egyrészt a szerződésben benne foglaltatik, hogy a haszonélvezőnek az épület állagának sérelme nélkül kell visszaadnia azt a szerződés letelte után, másrészt azzal, hogy az eladó továbbra is ott él majd, saját magának is az az érdeke, hogy vigyázzon a környezetére. Igaz ez az életfeltételei fenntartása miatt, de gazdasági okokból is, hiszen az okozott kárt neki kellene helyreállítania. Mivel a haszonélvezeti jog mindig korlátozott időre, de legfeljebb a jogosult élete végéig jöhet létre, ez is biztosítékot jelent a tulajdonos számára, aki ráadásul állandóan jogosult a haszonélvezet gyakorlását leellenőrizni.
4. Biztos megoldás, amíg él
A cikk 2. pontjában már részletezem, miért jó az eladónak a haszonélvezeti jog, ám egy fontos dolgot kihagytam, hiszen külön bekezdést is megér. Ez a biztonság, amely a szerződés végéig, így tehát akár a haszonélvező életének végéig tart. Ez pedig azt jelenti, hogy bár a tulajdonjog, tulajdonos személye változhat a haszonélvező „feje felett”, ez az ő jogaiból soha semmit nem vesz el.
A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan ugyanis eladható.
Ez viszont nem érinti a haszonélvezeti jogot, azaz ilyenkor sem lehet akarata ellenére kitenni, kiköltöztetni a haszonélvezőt. Ám ha szeretné, ez egy új lehetőséget is tartogat számára, hiszen előállhat az életben olyan helyzet, amikor változásra vágyik az ember. A tulajdonosváltáskor nem ritka, hogy a haszonélvezeti jogról szívesen lemond annak birtokosa, ha ezért a számára megfelelő ellenértéket kapja. Azaz tulajdonképpen másodszor is elad, immár nem a tulajdonjogát, hanem a haszonélvezetét értékesíti. Ez járhat újabb jelentős anyagi haszonnal, és hogy mennyi a haszonélvezeti jog ellenértéke? (mennyi a haszonélvezeti jog értéke) című cinkünkben tudhatjuk meg, de bármilyen más előnnyel is. A lényeg, hogy a haszonélvező kezében lesz a döntés, így saját akaratából változtathat a helyzetén, ha úgy kívánja. Ha nincs ilyen szándéka, akkor viszont nem lehet erre kötelezni.
5. Haszonélvezőként is elérhető a rendszeres bevétel
A haszonélvező számára további bevételi forrást jelenthet, hogy javarészt ő rendelkezik az ingatlannal, így szedheti annak hasznait is. Mindez azt jelenti, hogy ha például egy haszonélvezeti jog kiterjed egy házra és annak kertjére is, ebből bevételi forrás generálható. A ház felső szintjét, vagy akár az egyik szobáját ki lehet adni albérlet céljára, ilyenkor a lakbér teljes egészében a haszonélvezőt illeti meg. A kert kiadható megmunkálásra, más jellegű hasznosításra, ez a bevétel is a haszonélvezőt gyarapítja majd.
A tulajdonos nem követelhet részt belőle. Mindez hatalmas szabadságot biztosít a haszonélvezőnek, amely akkor is jól jön, ha nem vár tőle anyagi hasznot. Tehát a haszonélvezeti jog gyakorlását át lehet engedni más számára akár ingyenesen is. Ebben az esetben nem kell engedélyt kérni a tulajdonostól ahhoz, hogy a haszonélvező mellé odaköltözzön valaki, arról egy személyben a jogosult dönthet. Ezzel úgy is nyújthat segítséget szeretteinek, barátainak, hogy nincs tulajdonjoga.
6. Nagyszerű megoldás az örökösödés biztosítására
A haszonélvezeti jog alkalmazásánál létezik két kifejezetten népszerű megoldás.
Az egyik, amikor a szülők befektetnek, vásárolnak egy lakást, ám gondolva a későbbiekre, a gyermekük nevére íratják azt. Mindezt úgy teszik, hogy közben haszonélvezeti jogot tartanak fenn maguknak. Miért jó ez? Mert a gyermek jövője biztosítottá válik, viszont az ingatlan sorsára hatással lehetnek. Szintén sok idős, nyugdíjas korban lévő ember él ezzel a módszerrel.
Ha szeretnék elrendezni a vagyonukat még életükben, eladhatják az ingatlanukat, az azért befolyó összeget pedig eloszthatják a gyermekeik között. Mindezt megtehetik úgy, hogy közben életük hátra lévő részében ugyanott maradnak, ahol szeretnének megöregedni, de az elhalálozás után nem kell az utódoknak az örökösödéssel bajlódniuk, és biztosan nem fognak azon marakodni. Ráadásul így az idős emberek láthatják, mi lesz az általuk örökül hagyott pénzzel, mihez kezd azzal a gyermek, hogyan használja fel az unoka. Még az életükben segíthetik a szeretteiket.
7. A haszonélvező az erősebb
Szintén megnyugtató lehet a haszonélvezeti joggal kapcsolatban, ha leszögezzük, hogy ez tulajdonképpen erősebbnek minősül, mint a tulajdonjog. Persze egyetlen szóval nehéz kifejezni a két jogkör közötti különbséget, mégis elmondhatjuk: ha az ingatlan használatáról van szó, a haszonélvező szava dönt, így nem kell engednie semmilyen nyomásnak. Mindezt úgy érheti el, hogy jelentős összeghez jut a tulajdonjog átruházása során, és kiköltözni sem kényszerül az ingatlanból, változtatnia sem kell rajta semmit. Attól, hogy a haszonélvező az „erősebb”, ezt az erőfölényét a legtöbb esetben nem lesz szükséges bizonygatnia. A tulajdonos és a haszonélvező között könnyen kialakulhat egy olyan korrekt kapcsolat, amely mindkét fél számára előnyös. Erről az 1. pontban már írtam bővebben.