Az osztott
lakáshasználatról volt már szó korábbi írásunkban, így most ezt csak röviden
említjük. Szó lesz továbbá az osztott lakáshasználat megszüntetéséről és
említést teszek azokról a problémákról, amelyek az osztott lakáshasználat
kapcsán felmerülnek és megoldásuk közel sem olyan egyszerű, mint ahogy azt
gondolnánk.
Röviden az osztott lakáshasználatról
Közös lakásról
akkor beszélünk, ha azt a házastársak közül az egyikük vagy mindkettejük
tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga vagy pedig bérleti joga alapján lakják.
Lényeges a közös lakáshasználat esetében, hogy a közös kiskorú gyermek
lakhatását a közös lakásban kell megoldani.
A lakáshasználat
rendezésének két fő módja lehet: a felek rendezhetik szerződéssel vagy
hagyhatják a bíróságra is a döntést.
Tehát dönthetnek
maguk a felek a közös, azaz az osztott lakáshasználat mellett, de erre a per
végén a bíróság is kötelezheti őket. A bíróság akkor hozhat osztott
lakáshasználatra vonatkozó határozatot, ha a lakás adottságai az osztott
használat feltételeinek megfelelnek. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan bizonyos
helyiségeit a felek kizárólagosan, más helyiségeket pedig megosztva
használhatnak, ehhez pedig olyan ingatlan szükséges, amely rendelkezik kellő
számú helyiséggel vagy az alapterülete alapján megállapítható, hogy kisebb
átalakítással kialakíthatóak a megfelelő számú helyiségek.
Lényeges tudni,
hogy az osztott lakáshasználatot lehet mellőzni, ha az egyik félnek van
beköltözhető lakása ugyanabban a városban/községben, ahol a közös lakás
található vagy ha az egyik házastárs a lakásból önként és a visszatérés
szándéka nélkül elköltözött és – ha a szülői felügyeletet ő gyakorolja – a
kiskorú gyermek lakáshasználati jogát megfelelően biztosítja.
Nem rendelhető el
az osztott lakáshasználat, ha az egyik házastárs olyan felróható magatartást
tanúsít, amely miatt a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek
érdekeinek súlyos sérelmével járna. Ez a felróható magatartás lehet
bántalmazás, lelki és fizikai értelemben egyaránt, állandó konfliktushelyzet és
zsarolás, rágalmazás is.
Ha a lakás osztott használata valamilyen okból nem megoldható, akkor a bíróság az egyik felet
(általában azt, aki nem rendelkezik a kiskorú gyermek felügyeleti jogával) a
lakás elhagyására kötelezi. A bíróság ezen kívül akkor is megszünteti az egyik
fél lakáshasználati jogát, ha a másik fél cserelakást ajánl fel volt házastársa
számára és ez a kiskorú gyermek érdekeit nem sérti.
Akár a bíróság,
akár szerződés alapján kerül sor az osztott lakáshasználatra, a lakást elhagyó
fél számára megítélhető lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése. Erről
szintén volt szó korábban, itt csak megemlítjük, hogy a kiköltöző fél a korábbi
használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt.
Az osztott lakáshasználat egyéb vetületei
A válás önmagában
egy konfliktusokkal terhelt élethelyzet, ezt pedig tovább súlyosbíthatja, ha a
felek pénztárcáját vagy lakhatását is érinti a vita.
Számos probléma
merülhet fel akár az osztott lakáshasználat, akár a vagyonmegosztás során. Az
ügyvédek gyakran találkoznak zsarolással, rendezetlen tulajdonjogi
helyzetekkel, és azzal, hogy a felek képtelenek megállapodni, sőt a bírósági
ítéletet áthágva igyekeznek érvényt szerezni az igazuknak.
Fontos látni, hogy
ebben az élethelyzetben is az egyezség lehet az egyetlen járható út, ehhez
pedig a bíróságon kívül a mediációt is igénybe lehet venni.
Kevésbé ismert
módja a megegyezésnek a mediáció. A mediátor segítségével könnyebb a
konfliktust kezelni, hiszen szakértő támogatásával rendezhetőek a viták. A
mediáció nem bíróság, itt nem hoz a mediátor döntést, hanem a végcél a közös
egyezség, a közös álláspont kialakítása. Olyan megoldás is születhet, amely
bírósági keretek között nem feltétlenül képzelhető el, a mediátor pedig a
folyamat egésze alatt kérdésekkel igyekszik a megállapodást elősegíteni. A
megállapodás tehát a felek közös akaratát - nem pedig a mediátor akaratát -
tükrözi, így annak betartására is sokkal nagyobb esély van. A mediáció önkéntes
eljárás, arra kötelezni senkit sem lehet, így ha egyik fél nem nyitott erre a
lehetőségre és más egyezségre sem, akkor csak a bírói út marad. Ha azonban a
felek a mediáció során megállapodnak, a mediátor segítséget nyújt a
keresetlevél megfogalmazásában és a közös megállapodással együtt annak az
illetékes bíróság felé történő benyújtásában.
A mediációs eljárás
tehát olcsóbb és rövidebb, mint a per, jó eséllyel konszenzussal születik az
egyezség, így nincs nyertes vagy vesztes fél nincs, valamint végig a felek
kezében van a döntés, amelyben a mediátor segíti őket, nem pedig a fejük felett
dönt egy bíró az ügyükről.
Az osztott lakáshasználat megszüntetése
Megszűnik egyrészt az osztott
lakáshasználat, ha a bíróság egyébként az osztott vagy kizárólagos
lakáshasználatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig biztosítja.
Azaz, ha a meghatározott idő lejárt vagy a feltétel bekövetkezett, az osztott lakáshasználat
megszűnik.
Másrészt, ha a bíróság a lakás osztott
használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező házastársat
kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik házastárs kérheti a lakáshasználat
újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló
körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan
fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.
Ebben az esetben újabb bírósági eljárás kezdődik (kivéve, ha a felek meg tudnak
egyezni és ezt az egyezséget nyújtják be közösen a bíróság elé).
Mivel rendkívül speciális terület ez az
ingatlanjogon belül, így mindenképpen érdemes ügyvédhez vagy mediátorhoz
fordulni és szakszerű segítséget kérni. Amennyiben kérdésed van, mi is
igyekszünk megválaszolni, keress minket a Kapcsolat menüpont alatti
elérhetőségeken.