Lakáshasználati jog illeti meg azt a házastársat, aki szerződés vagy bírósági döntés alapján köteles az utolsó közösen lakott lakást elhagyni. A költöző fél a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt (ezt pedig be kell illeszteni a házastársak vagyonmegosztásába), amelyet a házastársnak kell megfizetnie. A lakáshasználati jog ellenértékének szabályozása során figyelembe vették a jogalkotók, hogy a lakás használatára vonatkozó jognak vagyoni értéke van, amely ugyanúgy a házastársak vagyonának része, mint más vagyontárgy (például autó) vagy vagyoni értékű jog. Igényt tarthat erre mindenki? A lakáshasználati jog ugyanaz, mint a többlethasználati díj? Nézzük!
Jár minden távozónak? És mégis mennyi az annyi?
Az első kérdésre
egyértelmű nem a válasz. Nem tarthat igényt lakáshasználati díjra az a
házastárs, aki az utolsó közösen lakott lakás elhagyását - szerződésben -
elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta a lakás elhagyását, azaz abból
önként, a visszatérés szándéka nélkül távozott, annak ellenére, hogy a
távozásra nem lett volna köteles. Ez az ő döntése volt, ennek anyagi terhét nem
róhatja a lakásban maradó házastársra. A költözés tehát ilyen esetben olyan
ráutaló magatartásnak értékeli a bíróság, amely arra utal, hogy ő nem tart
igényt a lakás használatára.
Nem sorolható ide
az az eset, amikor a házastárs, azért hagyja el a közösen lakott ingatlant,
mert a másik házastárs magatartása miatt ott nem maradhat tovább. Kényszerből
történő lakáselhagyás esetén, jogosult lesz az elköltöző fél a lakáshasználati
díj ellenértékére, még abban az esetben is, hogy ha a lakásban maradó fél
különvagyonába tartozó lakásból távozott (azaz akkor is jár a kiköltöző félnek
a lakáshasználati jog ellenértéke, ha a lakás az ott maradó fél kizárólagos
tulajdona).
Az sem tarthat
igényt a lakáshasználati jog ellenértékére, akitől a bíróság a lakáshasználati
jogot határozott vagy határozatlan időre vagy egy meghatározott feltétel
bekövetkeztéig megvonta.
A gyermek
lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára figyelembe kell
venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga alapján a gyermek részére
biztosítja a jövőben, ezzel tehát a lakáshasználat ellenértékét csökkenteni
kell (vagy növelni, ha a házastárs a gyermekkel együtt hagyta el a lakást).
A térítés a lakás
elhagyásakor esedékes, kivéve akkor, ha a házastársat a bíróság kötelezte a
lakás elhagyására annak felróható magatartása miatt (például bántalmazta a
házastársát, esetleg a gyerekeket is) vagy akkor, ha a lakás használat kérdése
a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben kerül terítékre és a
lakáshasználati jog vagyoni értékét a bíróság a vagyonmegosztás során számolja
el. Ez egy elég erős jogszabályi ösztönzés arra, hogy a felek a
lakáshasználatot – ha lehetséges – a közös vagyon megosztásával együtt
rendezzék. Főszabály szerint pénzben kell, hogy történjen a kifizetés, de
kivételes esetben cserelakás is felajánlható, ennek megfelelőségét egy
esetleges vita esetén a bíróság vizsgálhatja. A vizsgálat során számba veszik
mindkét lakás komfortfokozatát, alapterületét, műszaki állapotát,
lakóhelyiségeinek számát, településen belüli fekvését, a cserelakásba költözők
számát, a lakáshasználatra jogosult gyermek érdekeit, amennyiben a gyerekek a
házastársi közös lakásból távozó féllel együtt hagyják el a volt közös otthont.
És hogy mennyi? Az
új Ptk. (még mindig újnak hívjuk, mert az előzőt körülbelül 55 évig használtuk,
és ehhez képest egészen új) szerint a lakáshasználati jog ellenértékét szakértő
állapítja meg minden esetben az adott ingatlan reális forgalmi értéke alapján.
Ez vajon
vagyonszerzésnek minősül e és kell e utána illetéket fizetni? Az attól függ,
hogy mikor szünteti meg a bíróság a házassági vagyonközösséget. A vagyonközösség
megszüntetésére ugyanis sokszor csak később kerül sor, azt megelőzi a házasság
felbontása. Ha tehát a házasság felbontása előtt kerül sor lakáshasználati jog
ellenértéknek kifizetésére, akkor az mentes az illeték alól, mivel ekkor még a
felek házastársak jogilag. Ha azonban a házasság felbontása után kerül sor a
vagyonmegosztásra, akkor már a felek jogilag nem házasok, tehát
vagyonszerzésnek minősül és így már nem lesz mentes az illeték megfizetésének
kötelezettsége alól.
Többlethasználati díj
A lakáshasználati
jog ellenértékén felül a közös tulajdonban lévő lakásból, illetve a
saját tulajdonú lakásból távozó házastárs többlethasználati díjra tarthat
igényt. Ez egy pénzbeli kompenzáció, azért mert a kényszerű távozással nem
élhet a továbbiakban a tulajdonjogával (vagy birtoklási, használati és
hasznosítási jogával). Azaz, ha a férj költözni kényszerül a közös tulajdonú
lakásból, a feleség a gyermekekkel a lakásban marad, a férj jogosult lesz a
lakáshasználati jog ellenértékére és a kiköltözés pillanatától kezdve megilleti
a többlethasználati díj is. Vannak azonban kivételek, nézzünk két bírósági
határozatot, amikor ezek a feltételek csak részben teljesültek, a
többlethasználati díj mégis járt.
A 2000.547 BH (bírósági határozat) például rögzíti, hogy az a házastárs, aki a másik fél
magatartása miatt nem tudja használni a közös tulajdonban lévő ingatlant,
elköltözött onnan jogosult lesz a lakáshasználati jog ellenértékére és
többlethasználati díjra is.
A 2016.175 BH
(bírósági határozat) pedig arról szól, hogy nem értékelhető önkéntes
elköltözésnek és többlethasználati díjra jogosult az a házastárs, aki gyermekei
lelki épségének védelme érdekében (hogy megvédje őket a további
konfliktusoktól) költözött el a másik fél különvagyonát képező ingatlanból
(amely egyébként sem lett volna alkalmas az osztott lakáshasználatra).
A lakáshasználat és
annak értéke egy válás esetén is lényeges és a pénztárcánkat érintő kérdés, így
érdemes körültekintően eljárni és akár szakértő segítségét is igénybe venni. Ha
kérdésed lenne, keress minket a Kapcsolat menüpont alatti elérhetőségeken!