Lakáshasználati jog vagy haszonélvezeti jog? Ki marad válás esetén?
A haszonélvezeti jogot és a használati jogot sokan összekeverik, pedig két különböző jogcímről van szó és utóbbi tipikusan a házassági vagyonközösség megszűnéskor kap szerepet.
A használati jog több tekintetben hasonlít a haszonélvezeti joghoz, annak azonban egy korlátozott formája. A használati jog jogosultja (természetes személy) a saját, valamint a vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja az ingatlant és szedheti a hasznait. Ebben az esetben - ellentétben a haszonélvezeti joggal - nagyobb mértékben érvényesül a személyhez kötöttség, azonban a használati jog másnak át nem engedhető.
A használat joga szintén az ingatlan - nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik és bejegyezhető az egész ingatlanra vagy annak csak egy eszmei hányadára (például a lakás ½-ed részére). Használati jog jogosultja kivételes esetben jogi személy (mondjuk cég) is lehet ebben az esetben a használat mértékét az okiratba foglalt célja és tevékenysége határozza meg. Mindezeken túlmenően a haszonélvezeti jogra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Nem összekeverendő a közérdekű használati joggal!
Gyakori tévedés, amikor a használati jogot a közérdekű használati joggal összekeverik, így az a helyes, ha ezen a ponton ejtünk néhány szót a közérdekű használati jogról. Közigazgatási határozattal elrendelhető, hogy a jogszabályban meghatározott személyek feladataik ellátásához a szükséges mértékben az ingatlant időlegesen használják valamely közérdek érdekében (például elektromos hálózat kapcsán a vezetékjog). A tulajdonost a korlátozás mértékének megfelelő egyszeri kártalanítás illeti meg. Amennyiben azonban a használati jog az ingatlan rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, úgy a tulajdonos kérheti az ingatlan kisajátítását (2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról *)(a kisajátítás a tulajdonjog elvonását jelenti, például épülő autópálya szakasz útjában lévő ingatlant az állam kisajátíthatja megfelelő ellentételezés ellenében).
A leglényegesebb információk a haszonélvezeti jogról
A haszonélvezeti jog jogosultja lehet természetes és jogi személy is, aki az ingatlant (az ingatlanon kívül dolog, jog és kötelem is a haszonélvezet tárgya, de jelen írásban az ingatlant jelölöm meg) birtokolhatja, használhatja (azaz lakhatja, kertet gondozhatja), hasznosíthatja (tehát bérbe adhatja vagy a kertben termett virágokat eladhatja), azonban nem rendelkezhet az ingatlannal. Csupán a tulajdonos bír rendelkezési joggal az ingatlan felett, ami azt jelenti, hogy eladhatja, hitellel, kölcsönnel terhelheti.
A haszonélvezeti jog keletkezhet szerződéssel (ingyenesen vagy visszterhesen, remek példa erre gyermek számára vásárolt lakásra bejegyzett szülői haszonélvezeti jog, amely az adásvételi szerződéssel keletkezik), vagy végrendelettel, esetleg jogszabályi rendelkezés alapján (klasszikus esete a túlélő házastárs özvegyi joga). Az ingatlan haszonélvezeti jogát az ingatlan - nyilvántartásba be kell jegyezni.
A haszonélvezeti jog jogosultja a szerződésben meghatározott ideig vagy holtáig (holtig tartó haszonélvezet esetén) gyakorolhatja jogait és ebben a tulajdonost megelőzi, továbbá az ingatlan értékesítését követően is fennmarad a haszonélvezeti jog, kivéve ha azt a jogosult beleegyezésével megszüntették. A haszonélvezeti jog nem adható át sem élők között, sem halál esetére, azaz nem örökölhető.
A haszonélvező jogai gyakorlását átengedheti másnak ingyenesen (szívességből) vagy ellenérték fejében
(az ellenérték, - például bérleti díj - ekkor a haszonélvezőt illeti meg).
A tulajdonos pedig tűrni köteles a haszonélvező jogainak gyakorlását olyannyira, hogy például a haszonélvező a tulajdonosnak megtilthatja, hogy az másnak engedje át használatra az ingatlant, viszont a haszonélvező minden további nélkül bérbe adhatja azt másnak. Az átengedésről a haszonélvező köteles értesíteni a tulajdonost, és ha a tulajdonos azonos feltételek mellett igényt tart a használatra akkor vele kell szerződést kötnie (a tulajdonosnak előbérleti és előhaszonbérleti jogai vannak).
És mi történik, ha nem holtomiglan - holtáiglan?
A házastársi közös lakás az az ingatlan, amelyben a házastársak közül egyiküknek vagy mindkettejüknek tulajdonjoga, bérleti joga vagy haszonélvezeti joga van és azt ezen jog vaalamelyike alapján együtt lakják. Ebben az esetben tehát a haszonélvezeti jog is megjelenik és itt is komoly jogkövetkezmények fűződnek hozzá.
A gyermek védelme érdekében a jogszabály rögzíti, hogy a kizárólagos jogcímmel lakást használó házastárs gyermeke is lakáshasználatra jogosult gyermek. A szabályozás rendelkezik arról az esetről is, amikor a házassági életközösség már megszűnt, de a lakáshasználat rendezése még nem ment végbe: amíg tehát a lakáshasználat vagy a felek megállapodása vagy bírósági döntés útján nem rendeződik, addig a házastársak a közös jogcím alapján lakott lakás használatáról csak együttesen rendelkezhetnek vagy az egyik házastárs rendelkezéséhez a másik hozzájárul (a hozzájárulást vélelmezni nem lehet).
Érdemes tudni, hogy annak a házastársnak a lakhatási jogát, aki a másik fél jogcíme folytán lakja a lakást, pusztán a házasság felbontása vagy a házassági életközösség megszűnése nem szünteti meg a lakáshasználati jogát. Tehát az egyik fél tulajdonjoga vagy bérleti, esetleg haszonélvezeti joga (amely alapján a lakást lakják) nem lehet ok arra, hogy a másik fél lakhatását az adott lakásban ez alapján ellehetetlenítsék.
A kizárólagos jogcímmel rendelkező házastárs továbbá nem rendelkezhet olyan módon, amely hátrányosan érintené a házastársának vagy kiskorú gyermeknek a lakás használatát.
A lakáshasználati jog megszűnéséhez annak rendezése szükséges, amely történhet bírói úton vagy szerződéssel. A szerződés keletkezhet a házassági életközösség fennállása alatt vagy az életközösség megszűnését követően kötött szerződéssel, azonban formai követelménye, hogy azt közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalják.
Ha a közösen lakott ingatlan az egyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, akkor ezt a házastársat illeti a lakáshasználati jog (kivételes esetben előfordulhat, hogy a másik házastársé lesz a lakáshasználati jog, de ez csak abban az esetben fordulhat elő, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek nála került elhelyezésre).
Amennyiben közös tulajdonban van a lakás vagy az közös bérlet, akkor a bíróság megosztja a lakás használatát a felek között ha ez az alapterület és a helyiségek száma alapján lehetséges. A bíróság általi megosztásnak az lehet az akadálya, ha a házastárs magatartása a másik fél vagy a kiskorú gyermek súlyos sérelmével járna. Abban az esetben, ha a lakáshasználat nem osztható meg, úgy a bíróság az egyik házastársat jogosítja fel a kizárólagos használatra (bérlet esetén a másik házastárs bérleti jogviszonyát megszünteti). Általában az a fél kapja a lakáshasználati jogot, akinél a kiskorú gyermeket elhelyezték, ha nincs gyermek, akkor annak a félnek kell elhagynia a lakást, aki a másik félnek nagyobb érdeksérelmet okozott.
Önkormányzati bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékében megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.
A haszonélvezeti jog kapcsán lényeges tudni, hogy egy ingatlanon a haszonélvezeti jog egyszerre több személyt is megillethet, például úgy, hogy az egyik tulajdoni hányadon az egyiknek, a másikon pedig a másiknak van haszonélvezeti joga. Amennyiben ilyen helyzet áll elő, úgy ezt is be kell jegyezni az ingatlan - nyilvántartásba és a közös tulajdonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Ebben a körben érdemes megjegyezni azt az érdekes szabályt is, hogy ha a házassági vagyonközösség fennállása alatt az egyik házastárs visszterhesen haszonélvezeti jogot szerez egy ingatlanon és csak ő kerül bejegyzésre az ingatlan - nyilvántartásba, akkor a másik házastárs az ingatlan - nyilvántartáson kívül szerez haszonélvezetet, mert a házassági vagyonközösség szabályai szerint ebben az esetben a haszonélvezeti jog is közös szerzeménynek számít.
Mennyi az annyi?
Mind a haszonélvezeti jognak, mind a lakáshasználati jognak van ellenértéke, melyeket az alábbiak szerint számítunk ki:
● lakáshasználati jog ellenértéke: a közös lakást elhagyni kényszerülő fél érdek sérelmének mérséklését szolgálja, tehát az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt. A térítés összegének meghatározása szakértői kérdés, számítási módjára vonatkozó iránymutatást a törvény már nem tartalmaz. A használati jog értéke a forgalmi adatok alapján, a konkrét lakásra vonatkoztatva állapítandó meg azzal, hogy a térítés összegének meghatározásánál a gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga alapján a gyermek részére a továbbiakban biztosítja. Ezen felül a távozó házastárs igényelheti az értéknövelő - meg nem térült - ráfordítások költségét is, a ráfordítás költsége az őt megillető ellenértékben nem fejeződik ki.
Önkormányzati bérlakás esetében az önkormányzati rendeletben meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg fizetendő. Előfordulhat, hogy a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen vagy ha kéri, a házastársi közös vagyon ráeső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell. A lakáshasználati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes. Nem illeti meg az ellenérték a házastársat, ha a közös tulajdonú vagy különvagyoni lakásból önként elköltözött és erre nem a bennmaradó fél összeférhetetlen magatartása miatt kényszerült vagy ha önálló bérletéből önként elköltözött, végül annak, aki a lakásból való távozásra kötelezésével egyidejűleg a tulajdonjoga is megszűnik, miután a bíróság a közös tulajdont megszüntette, és megfelelő megváltási árat ítélt meg a részére.
haszonélvezeti jog ellenértéke: haszonélvező megfelelő ellenérték fejében le is mondhat a haszonélvezeti jogára amelynek ellenértékét úgy számoljuk ki, hogy a haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalmi értékének az 1/20- ad részét vesszük és ezt tekintjük a haszonélvezet 1 évi értékének. A számítás továbbá függ attól, hogy a haszonélvezet határozott vagy határozatlan időre szól (a holtig tartó haszonélvezet értéke függ a haszonélvező életkorától, azaz ha 51 - 65 év között van az adott személy, akkor a haszonélvezet értéke az ingatlan forgalmi értékének 6/20-ad része), a részleteket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény tartalmazza.
Amennyiben a fenti élethelyzetek valamelyike előállna, mindenképpen konzultáljon ingatlanjogi szakemberrel és mérje fel az összes lehetőséget, mivel csak így hozható a lehető legjobb döntés.