Menü bezárása

Ingatlan Kalkulátorok Cég Gyakori kérdések

Lakáseladás – Ki marad válás esetén? Kinek mennyi jár?

Közzétéve:2020.11.08
Frissítve:2021.09.11

Jól megfontolt döntéseket kell hozni válás miatti ingatlaneladásakor, amellyel kapcsolatban egyrészt sok a tévhit, másrészt van olyan hiba aminél mi kerülünk rossz pozícióba


 

Ebben a cikkben:

-Hogyan váljunk?

-15 év házasság után, közös az ingatlan?

-Válás miatti lakáseladás

-Tévhitek lakáseladásnál, válás esetén

-Megmutatjuk hogyan kerülhető el az ingatlan illeték, ha válnak

-Házassági ingatlan vagyon szerződés !

-Házasságban az ingatlanadósság közös?

-Attól, mert a törlesztőt fizeti, nem lesz tulajdonosa a lakásnak

-Mi történik, ha a babaváró lakáshitel futamideje alatt bomlik fel a házasság

-Ha perel, nem csak ügyvédi díjat, de illetéket is kell fizetnie



Sokan ma is azt gondolják, hogy öt közös év után az ingatlan közös lesz, pedig ez nincs így.

A házassági vagyonjogról a Polgári Törvénykönyv a 4:34. §-tól kezdődően rendelkezik, röviden azonban az alábbiakat érdemes tudni. A házassági életközösség tulajdonjogot nem keletkeztet.

De kivétel persze ez alól is van: az a vagyontárgy, amely a mindennapi, közös életvitelt szolgálta és a felek közösen vásárolták (vagy például abban az esetben, ha az egyik fél televíziót hozott a házasságba, melyet a házasság előtt szerzett (ez az adott fél különvagyona), de azt a házasság alatt a felek lecserélték egy újabb modellre együtt és eltelt 5 év, akkor már közös vagyon lesz).


Ugyanez a helyzet az ingatlannal, ha a lakást ugyanis az egyik fél a házasság előtt egyedül vásárolta, az az ő különvagyona lesz. Ha később ennek a lakásnak az eladásából, a felek közösen vásárolnak egy másik ingatlant, akkor az eladott lakás értékének arányában a frissen vásárolt lakás továbbra is különvagyon lesz. Tehát a saját lakás, amit az új ingatlan  értékébe tesz, az különvagyon.

 

 

Lényeges tudni továbbá, hogy az egyik házastárs által örökölt ingatlan vagy részére ajándékozott vagyontárgyak különvagyonnak minősülnek, függetlenül attól, hogy a házasságkötés előtt vagy után került a tulajdonába az ingatlan.
 

Azonban az egyik fél által alapított és működtetett cég bevétele, mint haszon, közös tulajdon lesz.

 

Szintén igazán fontos, de ezen a helyen is érdemes megemlíteni, hogy az ingatlanlakáskölcsön - adósságok  (még ha azt csak az egyik fél is vette fel, és a másik ahhoz semmilyen módon nem járult hozzá) mindig közösek lesznek (kivéve, ha egy vagyonjogi szerződésben rendelkeznek róla, amelynek egyébként nincs időbeli korlátja, az esküvő előtt, a jegyesség idején, de akár a házasság ideje alatt is bármikor megköthető vagy módosítható).

 

Figyeljen az adóra, válás miatti ingatlaneladásnál, itt mutatunk egy kiskaput is:

Ha a válás előtt, alatt vagy után eladná az ingatlant, adóznia kell utána, méghozzá nem is keveset! Attól függően, hogy mikor vásárolták az eladásra szánt ingatlant, különböző mértékű adót kell fizetni, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. törvény) szabályoz.

Amennyiben nem sürgős, várjon a vásárlástól számítva 5 évet az ingatlaneladással, így adómentes lesz a lakáseladás. Vagy szintén időhúzás gyanánt, előszerződést köthetünk az ingatlanadásvételi szerződés előtt. Mindezeken túl, minden elszámolható költségről legyen számla (az elszámolható költségekről szintén az Szja. törvényben olvashat bővebben).



Ha a válás miatt ingatlaneladásra kerül a sor, az esetek túlnyomó részében egy másik ingatlant kell vásárolni. Vásárlás kapcsán pedig még véletlenül sem szabad elfelejteni, hogy illetéket kell fizetni, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (röviden: illetéktörvény ) alapján. Ez a törvény rendelkezik az illetékkedvezményekről és az illetékmentességről is, amely alapján érdemes lehet még a válás előtt egyezségre jutnia a házastársaknak. Ha ügyesek vagyunk, akkor nem kell fizetni ingatlan vásárlása után illetéket.


1) Ugyanis a házastársak közötti ingatlanadásvétel illetékmentes.

2) Lényeges továbbá, hogy a házastársi vagyonközösség megszüntetése keretében történő vagyonszerzés is mentes az ingatlanilleték alól

3) Ha pedig ezek nem megoldhatók a válás során, akkor ingatlanadásvétel helyett jobb, ha lakáscserében gondolkodik, ugyanis ez szintén illetékmentes.

 
Ha nem tudja egy összegben befizetni az ingatlanadót vagy ingatlanilletéket, ne essen pánikba! Időnyerésre is alkalmasak lehetnek az alábbiak: 

A válás nemcsak érzelmi, de anyagi szempontból is komoly megpróbáltatás elé állít mindenkit. Előfordulhat, hogy az ingatlanadó vagy ingatlanilleték befizetése gondot okoz, ekkor az alábbiakat teheti:

Az ingatlanadózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (azaz az Art.- ) 198. § - 200. § rendelkezései lehetőséget biztosítanak részleges vagy teljes elengedésre, kamatmentes részletfizetésre vagy fizetési halasztásra.


Ne legyen engedékeny a házassági ingatlanvagyonjogi szerződésben!

Ebben a szerződésben lehet meghatározni, hogy mely vagyonjogi rendszert szeretnék alkalmazni a felek a házasságuk idején (külön - külön fognak vagyont szerezni vagy közös szerzésben állapodnak meg), valamint különválás esetére biztosítja a gyors és gördülékeny megállapodás létrejöttét.

A házassági vagyonjogi szerződés kiterjedhet a meglévő ingatlanunkra, vagyontárgyakra  (melyek tartoznak a különvagyonba és a közös vagyonba), kiköthetik, hogy a válás esetén ki használhatja tovább az ingatlant vagy kinek a tulajdonába kerüljön a közös lakást (!),

A jövőben megszerzendő ingatlan vagyontárgyak közös tulajdonba vagy különvagyonba kerüljenek-e, ezen felül a tartozásokra is, melyet a házastárs az életközösség előtt vállalt, sőt a jövőben vállalt ingatlankölcsön tekintetében is tartalmazhat is rendelkezést.

Ugyanis, ha a szerződés kizárja, hogy egyik fél a másik tartozásáért feleljen, akkor később a másik fél ingatlanvagyona a tartozás kiegyenlítésébe nem vonható be. (A házassági vagyonjogi szerződésről a Polgári Törvénykönyv 4:63– 4:75. §-aiban rendelkezik

 

Szóval képviseltesse érdekeit megfelelően válás miatti ingatlaneladásnál, akár szakember - ügyvéd bevonásával - mert ez hosszútávon megéri!

 
Attól még, hogy a ingatlan törlesztőrészletét fizeti, még nem szerez tulajdonjogot az ingatlanban!

Klasszikus tévhit, hogy a házastársak 10 vagy 15 év után tulajdonjogot szereznek a másik fél ingatlanán. Ez nincs így!

Jogászosan: a házassági életközösség tulajdonjogot ingatlanban nem keletkeztet!

Tehát, ha az egyik fél a házasság előtt köt ingatlanadásvételi szerződést, de már a házasság alatt egyenlítik ki közösen az ingatlanvételárat a felek, végzik az ingatlanfelújítási munkálatokat, vásárolják meg a bútorokat stb., a másik fél sem néhány év, sem egy egész élet alatt nem fog tulajdonjogot szerezni az ingatlanon. Ellenben megtérítési igénnyel élhet! Erről a Ptk. 4:59. § - 4:62. §  szakaszok rendelkeznek.

A megtérítési igény azt jelenti, hogy váláskor (vagy még a házasság alatt) a nem ingatlantulajdonos fél követelheti a ráfordítás értékének megtérítését. A megtérítés történhet pénzben vagy természetben, azaz kérheti a lakásra ráfordított teljes összeg kifizetését vagy azt, hogy az ingatlanra költött összeg után, az ingatlan bizonyos mértékű tulajdoni hányadát kapja meg.


Ha van lakáshitel, ne kezdjen semmibe a bankkal történő egyeztetés nélkül!

A megoldás függ a felektől, attól, hogy meg tudnak e egyezni a válás miatti lakáseladásban, illetve attól, hogy van e megfelelő jövedelme az egyik félnek az ingatlanhitel tovább fizetéséhez és (!) a másik kifizetéséhez.

Ha elegendő a jövedelem, akkor az a fél, akié az ingatlan lesz, a nevére veszi a korábbi hitelt, azaz egymaga lesz adós (a másik csak zálogkötelezett lesz) és amint kész a vagyonmegosztás vagy az ingatlanadásvételi szerződés, már mehet is a bank felé a dokumentum, ahol kérelmezniük kell a feleknek, hogy a távozó házastársat engedjék ki a hitelből (tehát zálogkötelezett se legyen). 

Végül a lakásban maradó fél a vagyonmegosztással vagy adásvételi szerződéssel indít egy új hitelt (ha szükséges), hiszen megvásárolja a másik fél ingatlantulajdoni hányadát. A folyamat végén a maradó félé lesz a lakás 100 százalékban. Ez a folyamat persze számtalan ponton módosulhat, ezért fontos, hogy a bankkal történő előzetes egyeztetés nélkül, el ne kezdje a folyamatot!

 

Ha van lakáshitel és a felek közösen akarják eladni a lakást, akkor se kezdjen semmibe, amíg a bankkal nem egyeztet!

Amennyiben a felek közösen értékesítik az ingatlant és a vételárból kiegyenlítik, azaz előtörlesztik a hitelt, továbbá a maradékot a ingatlantulajdoni hányad arányában megosztják, akkor sem szabad elfelejteni, hogy vannak bizonyos banki költségek, amiket ekkor is ki kell fizetni, így érdemes ezekről időben tájékozódni.

 

CSOK lakáshitelnél, hitelügyintéző esetén sem kerülhető meg a bank, sőt!

A CSOK hitellel történő ingatlanvásárlást követő -10 éven belül bekövetkező- válás esetén nem következik automatikusan visszafizetési kötelezettség. Ha ugyanis a támogatás során figyelembe vett gyerekek a válás után az ingatlanban élnek és ez a lakcím szerepel a lakcímkártyájukon, akkor nem keletkezik visszafizetési kötelezettség.

A CSOK-ot folyósító banknál kell kezdeményezni a támogatási szerződés módosítását (ha az elköltöző fél ingatlantulajdonrészét megváltja a másik fél). A szerződés módosítás díja azt a személyt terheli, aki az ingatlanban marad, mint támogatott. Annak a félnek sem kell fizetnie a támogatás ráeső részét, aki elköltözik és az ingatlantulajdoni hányadát megváltották. Ebben az esetben plusz teendő, hogy a válás tényét annak jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni az illetékes kormányhivatalnál. Azonban tartsa szem előtt, hogy CSOK esetében a fenti megoldás csakis akkor működik, ha a párnak nincs a gyermekek vállalása terén “elmaradása”. Ha nem teljesítették a gyermekek számára vonatkozó feltételeket, akkor mindenképpen vissza kell fizetni a támogatást.


A babaváró hitel keményebb dió

Ha a babaváró hitel futamideje alatt bomlik fel a házasság, akkor egy összegben kell visszafizetni az addigi kamattámogatást, valamint a hitelt és a babaváró hitel piaci kamatozású hitellé alakul át a fennmaradó időre. A babaváró hitel futamideje 20 év! Ezt a hitelfelvétel előtt mindenképpen érdemes szem előtt tartani. 

Mi lehet a megoldás? Ha tudunk várni, akkor megoldás lehet a házasság felbontásának elhalasztása vagy az, ha még házasként a lakást közösen értékesítik és előtörlesztik a babaváró hitelt.

 

Ha pert indít, illetéket kell fizetnie!

Váláskor a közös ingatlanvagyon megszüntetése történhet a válóperben, de a gyorsabb különválás érdekében dönthetnek a felek úgy is, hogy a vagyonmegosztást külön perben kérik. De ha nem muszáj, ezt inkább hagyja ki!

A válópernek ugyanis tételes, 30.000.- Ft illetéke van,

A ingatlanvagyonmegosztásra irányuló perért pedig külön kell illetéket fizetni, amely az ingatlanvagyon értékének megfelelő összeg (ez akár több százezer forint is lehet, szóval érdemes az egyezségre törekedni vagy a válóperben rendezni az ingatlanvagyon sorsát).

 

Váljunk, de hogyan?

A döntés meghozatalát követően a házasság felbontására irányuló keresetlevelet, az utolsó közös lakóhely szerint illetékes bíróság felé kell benyújtani.

 

A használandó keresetlevél minta megtalálható a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 6/2019. (III. 18.) IM rendelet mellékletei között.

 

A keresetlevélnek tartalmaznia kell, hogy a házasságot mikor és hol kötötték, vannak-e gyermekek a házasságból, a gyermekek nevét, születési helyüket, idejüket. A keresetlevélhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot és meg kell fizetni a 30.000.- Ft illetéket, majd három példányban kell benyújtani azt a bíróság felé.

 

A igatlan eladásnál - válás esetén - a szabályok szerint nem kötelező, de ajánlatos szerepeltetni a keresetlevélben, hogy a felek mikor és hogyan ismerkedtek meg, a házasságot megelőzően éltek e együtt, hol, melyik lakásban éltek együtt először, a jelen házasság a felek hányadik házassága és azt is érdemes kijelenteni, hogy a házasság működésképtelen és röviden javasolt leírni a működésképtelenséghez vezető indokokat.

Ha a felek a törvény által elvárt öt kérdésben meg tudnak egyezni, akkor közös megegyezéses válásról beszélünk. A befolyásmentes megegyezésük alapján kérik közösen a felek a bíróságot, hogy bontsa fel a házasságukat.

 

Közös megegyezés öt kérdés, amelyben egyezségre kell jutni:

1.) amennyiben van közös gyermek, a szülői felügyelet gyakorlásában;

2.) a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásban (közös szülői felügyeleti jog esetében nem a kapcsolattartás, hanem a gyermek lakhelyében kell megállapodniuk);

3.) a gyermek tartásában;

4.) a házastársi közös lakás használatában;

5.) a házastársi tartás kérdése.

Ha az egyezség létrejött, azt csatolni kell a keresethez és a bíróság a körülmények vizsgálata nélkül fogja felbontani a házasságot. A házasságot felbontó ítélet jogerőre emelkedése napján a házasság megszűnik.

 

Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, úgy a bíróságnak fel kell tárnia a házasság megromlásához vezető okokat, ekkor tényállásos bontóperről beszélünk. A bíróságnak bizonyítási eljárást kell lefolytatnia, hogy vajon a felek házassága valóban helyrehozhatatlanul megromlott-e. A házasság megromlását előidézheti a házastársi kötelességet sértő és kifogásolható magatartás, a társadalmi normák szerint súlyos megítélés alá eső magatartás, valamint a különélés.

 

 

Látható tehát, hogy a „lakáseladás válás esetén” téma rendkívül kiterjedt és megértéséhez érdemes minden szabályt és szempontot megismerni. A helyzet természetesen akkor bonyolódik igazán, amikor a közösen lakott lakás kérdése felmerül, azonban ha élethelyzetében történő változás okán ingatlanjogi kérdése lenne, mindenképpen forduljon megfelelő szakemberhez!


Ha tudni szeretné menyi idő eladni ingatlanát 

---ITT olvashat róla




Szólj hozzá te is !

Hozzászólások.

Kérjük vedd figyelembe, hogy hozzászólásod csak moderáció után jelenik meg az oldalon.

Olvassa el a többi cikkünket is legyen tájékozott
Köszönjük a kommented, moderálás után megjelenítjük