Az utóbbi években növekedett az élettársi kapcsolatban élők száma, különösen igaz ez az idős korúakra. Emiatt az öröklés jogi helyzetet illetően kiemelkedően fontos, hogy pontos ismereteink legyenek.
Jár -e az élettársnak az özvegyi haszonélvezeti jog?
A “ Amit az özvegyi jogról tudni érdemes!” című írásunkban részletesen kielemeztük az özvegyi jog kérdését. Az özvegyi jog a házastársakat illeti, az élettársak esetén ez a jogintézmény nem alkalmazható. Sokan azt gondolják, hogy bizonyos együtt töltött idő (például 15 év) után automatikusan közös tulajdonná alakul minden, pedig ahogy a házastársi életközösség nem keletkeztet tulajdonjogot, úgy az élettársi kapcsolat sem (sőt!).
Magyarul, pusztán az együtt töltött idő okán, sem a házastárs, sem az élettárs nem válik tulajdonossá.
Kiket nevezünk élettársaknak? Azokat, akik házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élnek, egyiknek sem áll fenn házassági életközössége vagy élettársi kapcsolata és nem állnak egymással egyenesági vagy testvéri kapcsolatban.
A polgári törvénykönyvben az élettársi kapcsolat (a házasság a családjog szabályai között szerepel) a kötelmi jog részben került szabályozásra, hiszen a jogalkotó szerint ez a kapcsolat kvázi szerződés a felek között.
A magyar jogszabályok tehát éles különbséget tesznek az élettársak és a házastársak között. Míg a házastársak, a házasság okán egyenesági rokonok lesznek (és rájuk - többek között - a törvényes öröklés szabályai vonatkoznak), addig az élettársak csupán hozzátartozónak (nem közeli hozzátartozónak!) minősülnek és csakis végrendelet vagy élettársi vagyonjogi szerződés útján örökölhetnek.
Ennek hiányában semmire sem jogosultak a hagyatékból!
Az élettársi vagyonjogi szerződés az élettársak egymás közötti vagyonjogi viszonyaikat rendezi az együttélés idejére és kizárólag közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalva, valamint az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezetve érvényes. Az élettárs halála esetén a túlélő élettárs a közösen lakott ingatlanon és azok berendezési tárgyain (amennyiben tulajdonjoggal nem rendelkezik), a halálesetet követően özvegyi haszonélvezeti joga NEM keletkezik.
Az ingatlanból és a többi vagyonból is a csupán a hozzájárulásának mértékéig részesülhet.
Ennek bizonyítása végrendelet vagy élettársi vagyonjogi szerződés, esetleg egyéb bizonyíték hiányában különösen nehéz és előfordulhat, hogy csak hosszú évek után, bírói úton sikerül csak tisztázni a helyzetet. A végrendeletben azonban lehet rögzíteni halál esetére az örökölhető vagyontárgyakat, sőt biztosítani lehet, hogy a túlélő élettárs a közös otthonban maradhasson. Az élettársak - a házastársakkal ellentétben - közös végrendeletet nem készíthetnek, erre csak külön- külön van lehetőségük.
A végrendeletnek rendkívül szigorú formai követelményeknek kell megfelelnie, így ezzel érdemes szakemberhez (ügyvédhez vagy közjegyzőhöz) fordulni, ezzel elkerülhető, hogy egyik fél halála esetén a törvényes örökösök a formai hibás végrendeletet megtámadják vagy később a súlyos formai hibás végrendelet érvénytelennek minősüljön.
Ha közjegyző készíti a végrendeletet, annak elkészülte után a közjegyző köteles a végrendelkezés tényét 72 órán belül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába bejegyezni és halálozáskor a hagyatéki eljárást végző közjegyző köteles ellenőrizni, hogy az elhunyttól van- e végrendelkezés a nyilvántartásban.