A kapcsolatok elején még minden szép és rózsaszín, ilyenkor szinte
mindenki számára egyértelmű, hogy mi a közös és mi a különvagyon. Aztán telnek
az évek, halványodnak az emlékek és az évek múlásával sok kapcsolat romlik meg
véglegesen. Azonban a botrányos válási statisztikák mintha csak a tagadást
növelnék és nem a józan döntések számát. Pedig a házasság előtti vagy alatti
szerződések nemcsak a vagyonmegosztást rendezik, hanem záloga lehet egy békés
és gyors válásnak. Lássuk a részleteket!
Közös vagyon
Ez viszonylag egyszerű: a Polgári Törvénykönyv 4:37. §- a alapján a
házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a felek a
házasság alatt közösen vagy külön szereztek. Ez a vagyon osztatlan közös
vagyonnak számít, egy esetleges válás esetén ezt fele - fele arányban kell
megosztani. Közös vagyonnak számít például a munkabér is, valamint az abból
vásárolt vagyontárgy, amely még akkor is közös, ha csupán a házastársak egyike
dolgozik.
Közös vagyonnak számít öt közös év után az a különvagyonhoz tartozó
vagyontárgy, amely a felek mindennapi, közös életét szolgálja, azaz berendezési
és felszerelési tárgyak, például a férj óriási okostelevíziója, amely bizony öt
év után közös vagyon lesz.
Ha van közös vagyon, úgy van közös adósság is: azaz a házasság alatt a
vállalt kötelezettségekből eredő tartozások is közösek lesznek, így például az
egyik fél által felvett személyi kölcsön, mindkét felet terheli. A BH. 2000.546 jogesetből pedig azt is tudjuk, hogy a közösen felvett lakáshitelen túl, a férj
által a munkáltatójával szemben elkövetett sikkasztással okozott kár összege is
közös adósság, mégpedig azért, mert abból és a közösen lakott panellakás árából
a pár emeletes lakóházat épített maguk számára.
A közös vagyon nem az igen kimondásától kezdődik, hanem - ha volt - a
házasságot megelőző élettársi kapcsolat kezdetétől.
A hitelek kérdéskörét egy későbbi cikkünkben fejtjük ki részletesen.
A különvagyon
A Ptk. az előzőeket a 4:38. §-ban folytatja azzal, hogy felsorolja, mik
is tartoznak a házastárs különvagyonába. Ezen a ponton kezd egyre érdekesebb
lenni a helyzet, hiszen, majd látni fogjuk, hogy elsőre több olyan elem is
megjelenik, amely fentebb még mintha közös vagyon lett volna, itt meg
különvagyon lesz. Épp ezért a felsorolás mellé segítségül hívunk néhány példát
is.
Lássuk:
● a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy -
például: férj legénylakása, amely tökéletes a macsó életvitelhez, de
kisgyermekkel, kiskutyával már túl kicsi lesz a későbbiekben; ez a lakás tehát
különvagyon, amely válás esetén is a férjé marad, de ha ennek az ingatlannak az
eladásából (is) fedezték a közös, nagyobb ingatlant, akkor érdemes az
adásvételi szerződésben a különvagyoni lakás vételárát megjeleníteni, mivel
ennyi a közös ingatlan esetleges eladásából mindenképpen megfogja illetni a
férjet; és mi a helyzet, ha a férj különvagyoni lakásán még van bőven hitel, de
a szerelem nagy és határtalan, és azt a felek együtt fizetik ki? A közös
fizetés kezdetétől az már közös vagyon? Nem! Az továbbra is különvagyon,
ugyanis a hiteltörlesztése tulajdonjogot nem keletkeztet, maximum megtérítési
igénnyel léphet fel válás esetén a már nem szerelmes, de fizető fél és kérheti
a közös törlesztésből az ő általa befizetett részt;
● a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastárs által örökölt
vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás -
itt egyszerű a helyzet, ugyanis ha az egyik fél örököl az elhunyt
nagyszülőktől, szülőtől, az az övé lesz, még egy válást követően is; ha azonban
az örökségben szerepel egy ingatlan, amelyet az örökös bérbead, akkor a bérleti
díj már közös vagyon lesz;
● a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni
jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat - szerzői jogból
befolyó díjak különvagyonnak számítanak, mivel az személyhez kötött, az egyik
fél szellemi terméke, erről válás esetén sem kell egyezkedni, különvagyon és
kész;
● a személyét ért sérelemért kapott juttatás - a sérelemdíj személyiségi
jogi sérelem esetén jár, tehát szintén személyhez kötődik, például hátrányos
megkülönböztetés miatt ítélhetnek meg sérelem díjat;
● a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy -
például bugyi, zokni, szemüveg, rúzs, ha személyes használatú és szokásos
mértékű, akkor bizony különvagyon marad (értékét a házastársak életszínvonala
szempontjából kell vizsgálni);
● továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona
helyébe lépő érték - például ha a feleség rendelkezett autóval az
életközösséget megelőzően, majd később azt eladta és az árából vett egy másik
autót, akkor az továbbra is különvagyon.
Kinek mihez van köze?
Vagyis
melyik házastárs, melyik vagyontárggyal rendelkezhet? Röviden: a közös
vagyonnal közösen, a különvagyonnal külön - külön, önállóan rendelkezhetnek.
Válás esetén a közös vagyonnal a vagyonmegosztásig nem lehet rendelkezni (ez
alól természetesen vannak kivételek: például ha az egyik házastárs munkájához
kapcsolódó vagyontárgyról van szó vagy ha olyan azonnali intézkedésről van szó,
amely a közös vagyont kártól óvja meg, ez lehet egy közös vagyont terhelő
kötelezettség részletének a befizetése).
A házassági vagyonjogi szerződés a megoldás minden bajunkra?
Mindre
nem, de ha előre gondolkodunk, az egyrészt az együttélés szabályainak
kialakítását is egyszerűvé teszi, másrészt nagy terhet vehet le a vállunkról
egy esetleges válás esetén. Rosszat mindenesetre nem teszünk azzal, ha előre
rögzítjük, hogy melyik vagyontárgy kié.
A
házassági vagyonjogi szerződés a házasság idejére rendezi a viszonyokat, a
feleken túl, szükséges hozzá ügyvéd vagy közjegyző, hatályos pedig attól lesz,
hogy bejegyzik azt a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések
Nyilvántartásába.
Ebben
nem szükséges feltüntetni a Ptk. szerinti különvagyoni vagyontárgyakat, azok
ugyanis a törvény erejénél fogja különvagyonba tartoznak (de ha valakit ez
megnyugtat, tegye bátran), viszont a közös vagyoni rendelkezésektől el lehet
térni, például ki lehet kötni, hogy a munkabér - a szabályokkal ellentétben -
különvagyon lesz.
A házassági vagyonjogi
szerződésben kétféle verzió közül lehet választani, mindkettőről írtunk az “Általános tudnivalók a bontóperről és a
házassági vagyonról” című írásunkban, itt tehát csak röviden jelezzük a
megoldási metódusok lényegét: jöjjön tehát a közszerzeményi és a
vagyonelkülönítési rendszer.
A
közszerzeményi rendszerben az, ami közszerzeményi vagyon, az a házasság
fennállása alatt nem közös, azaz csak az arra feljogosított személy
használhatja, birtokolhatja, hasznosíthatja és rendelkezhet felette, például a
korábbiakban említett autótulajdonos feleség az autót kizárólagosan
használhatja, el is adhatja a házastársa megkérdezése vagy beleegyezése nélkül,
annak vételára is a közszerzeményi vagyon része, tehát a feleségé marad.
Válás
esetén azonban a másik házasfél követelheti a közszerzeményi vagyon felét.
Ebben az esetben megnézzük például, hogy milyen vagyona van a feleségnek
(többek között autó is), le kell vonni a vagyon értékéből a közös adósságból
feleséget terhelő részt és a különvagyont és ami ezek után marad, az a
közszerzeményi vagyon (fele).
A
vagyonelkülönítési rendszer az előzőhöz képest egyszerűbb megoldás: aki
megszerzi, azé. Nincs puszi, nincs osztozkodás, ha hoztad, viheted. És, hogy
így hogyan lehet együttélni? Szükséges egy szigorú rendszer, illetve
kisegítésként a törvény kimondja, hogy a közös háztartás költségeit a feleknek
közösen kell állniuk, ahogyan gyermekük neveléséhez szükséges költségeket is.
Ha pedig a vagyontárgyak között ingatlan is van, és kérdésed lenne,
mert elbizonytalanodtál, akkor keress minket a Kapcsolat menüpont alatt és
ingatlanjogi szakértőink igyekeznek majd segíteni.