Menü bezárása
Ingatlanpiac info Adja el otthonát Vevőknek Bérlés Kalkulátorok Befektetés Képzések akadémia Karrier Segítség központ Munkatársaink Gyík

Különvagyon? Közös vagyon? Meddig?

Közzétéve:2022.02.28
Frissítve:2022.03.17

A kapcsolatok elején még minden szép és rózsaszín, ilyenkor szinte mindenki számára egyértelmű, hogy mi a közös és mi a különvagyon. Aztán telnek az évek, halványodnak az emlékek és az évek múlásával sok kapcsolat romlik meg véglegesen. Azonban a botrányos válási statisztikák mintha csak a tagadást növelnék és nem a józan döntések számát. Pedig a házasság előtti vagy alatti szerződések nemcsak a vagyonmegosztást rendezik, hanem záloga lehet egy békés és gyors válásnak. Lássuk a részleteket!

Közös vagyon

Ez viszonylag egyszerű: a Polgári Törvénykönyv 4:37. §- a alapján a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a felek a házasság alatt közösen vagy külön szereztek. Ez a vagyon osztatlan közös vagyonnak számít, egy esetleges válás esetén ezt fele - fele arányban kell megosztani. Közös vagyonnak számít például a munkabér is, valamint az abból vásárolt vagyontárgy, amely még akkor is közös, ha csupán a házastársak egyike dolgozik.

Közös vagyonnak számít öt közös év után az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a felek mindennapi, közös életét szolgálja, azaz berendezési és felszerelési tárgyak, például a férj óriási okostelevíziója, amely bizony öt év után közös vagyon lesz.

Ha van közös vagyon, úgy van közös adósság is: azaz a házasság alatt a vállalt kötelezettségekből eredő tartozások is közösek lesznek, így például az egyik fél által felvett személyi kölcsön, mindkét felet terheli. A BH. 2000.546 jogesetből pedig azt is tudjuk, hogy a közösen felvett lakáshitelen túl, a férj által a munkáltatójával szemben elkövetett sikkasztással okozott kár összege is közös adósság, mégpedig azért, mert abból és a közösen lakott panellakás árából a pár emeletes lakóházat épített maguk számára.

A közös vagyon nem az igen kimondásától kezdődik, hanem - ha volt - a házasságot megelőző élettársi kapcsolat kezdetétől.

A hitelek kérdéskörét egy későbbi cikkünkben fejtjük ki részletesen.

A különvagyon

A Ptk. az előzőeket a 4:38. §-ban folytatja azzal, hogy felsorolja, mik is tartoznak a házastárs különvagyonába. Ezen a ponton kezd egyre érdekesebb lenni a helyzet, hiszen, majd látni fogjuk, hogy elsőre több olyan elem is megjelenik, amely fentebb még mintha közös vagyon lett volna, itt meg különvagyon lesz. Épp ezért a felsorolás mellé segítségül hívunk néhány példát is.

Lássuk:

      a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy - például: férj legénylakása, amely tökéletes a macsó életvitelhez, de kisgyermekkel, kiskutyával már túl kicsi lesz a későbbiekben; ez a lakás tehát különvagyon, amely válás esetén is a férjé marad, de ha ennek az ingatlannak az eladásából (is) fedezték a közös, nagyobb ingatlant, akkor érdemes az adásvételi szerződésben a különvagyoni lakás vételárát megjeleníteni, mivel ennyi a közös ingatlan esetleges eladásából mindenképpen megfogja illetni a férjet; és mi a helyzet, ha a férj különvagyoni lakásán még van bőven hitel, de a szerelem nagy és határtalan, és azt a felek együtt fizetik ki? A közös fizetés kezdetétől az már közös vagyon? Nem! Az továbbra is különvagyon, ugyanis a hiteltörlesztése tulajdonjogot nem keletkeztet, maximum megtérítési igénnyel léphet fel válás esetén a már nem szerelmes, de fizető fél és kérheti a közös törlesztésből az ő általa befizetett részt;

 

      a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastárs által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás - itt egyszerű a helyzet, ugyanis ha az egyik fél örököl az elhunyt nagyszülőktől, szülőtől, az az övé lesz, még egy válást követően is; ha azonban az örökségben szerepel egy ingatlan, amelyet az örökös bérbead, akkor a bérleti díj már közös vagyon lesz;

 

      a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat - szerzői jogból befolyó díjak különvagyonnak számítanak, mivel az személyhez kötött, az egyik fél szellemi terméke, erről válás esetén sem kell egyezkedni, különvagyon és kész;

 

      a személyét ért sérelemért kapott juttatás - a sérelemdíj személyiségi jogi sérelem esetén jár, tehát szintén személyhez kötődik, például hátrányos megkülönböztetés miatt ítélhetnek meg sérelem díjat;

 

      a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy - például bugyi, zokni, szemüveg, rúzs, ha személyes használatú és szokásos mértékű, akkor bizony különvagyon marad (értékét a házastársak életszínvonala szempontjából kell vizsgálni);

 

      továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték - például ha a feleség rendelkezett autóval az életközösséget megelőzően, majd később azt eladta és az árából vett egy másik autót, akkor az továbbra is különvagyon.

 

Kinek mihez van köze?

 

Vagyis melyik házastárs, melyik vagyontárggyal rendelkezhet? Röviden: a közös vagyonnal közösen, a különvagyonnal külön - külön, önállóan rendelkezhetnek. Válás esetén a közös vagyonnal a vagyonmegosztásig nem lehet rendelkezni (ez alól természetesen vannak kivételek: például ha az egyik házastárs munkájához kapcsolódó vagyontárgyról van szó vagy ha olyan azonnali intézkedésről van szó, amely a közös vagyont kártól óvja meg, ez lehet egy közös vagyont terhelő kötelezettség részletének a befizetése).

 

A házassági vagyonjogi szerződés a megoldás minden bajunkra?

 

Mindre nem, de ha előre gondolkodunk, az egyrészt az együttélés szabályainak kialakítását is egyszerűvé teszi, másrészt nagy terhet vehet le a vállunkról egy esetleges válás esetén. Rosszat mindenesetre nem teszünk azzal, ha előre rögzítjük, hogy melyik vagyontárgy kié.

 

A házassági vagyonjogi szerződés a házasság idejére rendezi a viszonyokat, a feleken túl, szükséges hozzá ügyvéd vagy közjegyző, hatályos pedig attól lesz, hogy bejegyzik azt a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába.

Ebben nem szükséges feltüntetni a Ptk. szerinti különvagyoni vagyontárgyakat, azok ugyanis a törvény erejénél fogja különvagyonba tartoznak (de ha valakit ez megnyugtat, tegye bátran), viszont a közös vagyoni rendelkezésektől el lehet térni, például ki lehet kötni, hogy a munkabér - a szabályokkal ellentétben - különvagyon lesz.

 

A  házassági vagyonjogi szerződésben kétféle verzió közül lehet választani, mindkettőről írtunk az “Általános tudnivalók a bontóperről és a házassági vagyonról” című írásunkban, itt tehát csak röviden jelezzük a megoldási metódusok lényegét: jöjjön tehát a közszerzeményi és a vagyonelkülönítési rendszer.

A közszerzeményi rendszerben az, ami közszerzeményi vagyon, az a házasság fennállása alatt nem közös, azaz csak az arra feljogosított személy használhatja, birtokolhatja, hasznosíthatja és rendelkezhet felette, például a korábbiakban említett autótulajdonos feleség az autót kizárólagosan használhatja, el is adhatja a házastársa megkérdezése vagy beleegyezése nélkül, annak vételára is a közszerzeményi vagyon része, tehát a feleségé marad.

 

Válás esetén azonban a másik házasfél követelheti a közszerzeményi vagyon felét. Ebben az esetben megnézzük például, hogy milyen vagyona van a feleségnek (többek között autó is), le kell vonni a vagyon értékéből a közös adósságból feleséget terhelő részt és a különvagyont és ami ezek után marad, az a közszerzeményi vagyon (fele).

 

A vagyonelkülönítési rendszer az előzőhöz képest egyszerűbb megoldás: aki megszerzi, azé. Nincs puszi, nincs osztozkodás, ha hoztad, viheted. És, hogy így hogyan lehet együttélni? Szükséges egy szigorú rendszer, illetve kisegítésként a törvény kimondja, hogy a közös háztartás költségeit a feleknek közösen kell állniuk, ahogyan gyermekük neveléséhez szükséges költségeket is.

 

Ha pedig a vagyontárgyak között ingatlan is van, és kérdésed lenne, mert elbizonytalanodtál, akkor keress minket a Kapcsolat menüpont alatt és ingatlanjogi szakértőink igyekeznek majd segíteni.

Szólj hozzá te is !

Hozzászólások.

Kérjük vedd figyelembe, hogy hozzászólásod csak moderáció után jelenik meg az oldalon.

Olvassa el a többi cikkünket is legyen tájékozott
Köszönjük a kommented, moderálás után megjelenítjük