Házassági vagyonjog és a vagyonmegosztás - Legfontosabb tudnivalók

A válások számával együtt a házassági vagyonjogi szerződések száma is növekszik. Ezzel sokan azt előzik meg, hogy egy esetleges válás esetén a bíróság rendelkezzen a vagyonmegosztásról. Nézzük, meg, hogy mi is a házassági vagyonjogi szerződés és ennek elmaradása esetén, hogyan alakul a vagyonmegosztás.

A házassági vagyonjogi szerződés

Ezen szerződésekről a Polgári Törvénykönyv 4:63– 4:75. §-aiban rendelkezik. Fontos azonban tudni, hogy a Kúria (korábbi nevén Legfelsőbb Bíróság) az LB Pfv.II.21.799/1998. számú ítéletében úgy határozott, hogy ha a házasuló felek a szerződésben csak azt rögzítik, hogy melyikük mely vagyontárgyat hozta a házasságba, akkor ez a szerződés nem minősül házassági vagyonjogi szerződésnek, csupán állapotrögzítésnek. 

A szerződés megköthető a házasságkötés előtt és a házasság fennállása alatt is, és a felek döntésétől függ, hogy mikortól tekintik magukra nézve hatályosnak. Ahogy azt a korábbi cikkben írtam a szerződést ügyvéd vagy közjegyző előtt kell megkötni és azt a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába (HÉVSZENY) be kell jegyeztetni a közjegyző előtt (tehát ha valaki ügyvéddel szerkesztette az okiratot, annak el kell vinnie azt egy közjegyzőhöz nyilvántartásba vetetni). A házasság alatt ez a szerződés szabadon módosítható, de akár meg is szüntethető, ez is a felek közös akaratától függ.

A szerződésben érdemes meghatározni, hogy mely vagyonjogi rendszert szeretnék alkalmazni a felek a házasságuk idején, valamint különválás esetére biztosítja a gyors és gördülékeny megállapodás létrejöttét.

A házassági vagyonjogi szerződés kiterjedhet a meglévő vagyontárgyakra 

(melyek tartozzanak a különvagyonba és a közös vagyonba), kiköthetik, hogy a válás esetén ki használhatja tovább a közös lakást, a jövőben megszerzendő vagyontárgyak közös vagy különvagyonba kerüljenek e, ezen felül a tartozásokra is, melyet a házastárs az életközösség előtt vállalt, sőt a jövőben vállalt kölcsön vagy kötelezettség tekintetében is tartalmazhat is rendelkezést. Ugyanis ha a szerződés kizárja, hogy egyik fél a másik tartozásáért feleljen, akkor később a másik fél vagyona a tartozás kiegyenlítésébe nem vonható be. Ha azonban a jövőbeli tartozásokra vonatkozóan nincs benne rendelkezés, úgy a harmadik személynek (például bank), vélelmeznie kell, azaz úgy kell vennie, hogy a másik fél hozzájárulását adja, ahhoz hogy akár az ő vagyonából megfizethető a házastársa tartozása.

Vagyonmegosztás peres úton

A házassági vagyonközösség a házassági életközösség megszűnésével szűnik meg. A házassági vagyonközösség az életközösség fennállása alatt kivételesen is megszüntethető, akkor ha a házastársak egyike által felhalmozott kártyaadósság veszélyezteti a közös vagyonból a másik házastársat megillető részt, vagy ha az egyéni vállalkozó házastárs ellen végrehajtás indult, ami veszélyezteti a közös vagyonból a másik házastársat megillető részt, vagy ha az egyik házastársat a bíróság gondnokság alá helyezi és nem a házastársát jelöli ki a gyámhivatal a gondnoki teendők ellátásával.

Ennek az lesz az eredménye, hogy megszűnik a közös szerzés vélelme, ezt követően keletkezett tartozások a kötelezettségvállaló házastársat illetik, a másik által kötött szerződésért nem felel, valamint bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását, azaz az elszámolást.

Ha nem kötöttek a felek szerződést, a házastársi közös vagyon megosztását a bíróságtól lehet kérni, peres úton. A vagyonmegosztás során vagyonmérleg készül, amely számba veszi a közös vagyon vagyontárgyait, azt, hogy a közös vagyonnak vannak -e különvagyonnal érintett részei, ezeknek mennyi az értéke, valamint azt is, hogy a házastársak vagyonát mennyi tartozás terheli. A vagyontárgyak értékét szakértő állapítja meg.

A megosztás minden vagyontárgyra - ingóra és ingatlanra egyaránt - kiterjed, ezen felül minden követelésre és tartozásra is. A megosztás során igényelhető a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését, tehát tételesen meg kell nézni milyen típusú vagyonelemre és mennyit fordítottak és ki, illetve amennyiben ezt együttesen tették akkor ennek tényét összegszerűen kifejezve.

Ez rendkívül bonyolult feladat és akár konfliktusokat is okozhat, hiszen a vagyonmérleg elkészítéséhez évekre visszanyúló pontosan vezetett nyilvántartásokra, de legalábbis az iratokra, bankszámlakivonatokra, számlákra, egyéb adatokra és információkra van szükség, amelyeknek akár több évtizedre visszanyúlóan meg kellene lennie ahhoz, hogy arra hivatkozni lehessen. Főszabály szerint a felek egyező nyilatkozatával kell eldönteni, hogy egy vagyontárgy, melyik házastárs tulajdonába kerül, amennyiben nincs egyetértés, erről a bíróság dönt.

A vagyonközösség megszűnésekor a különvagyont természetben kell kiadni, kivéve ha ez nem lehetséges vagy jelentős értékcsökkenéssel járna.

Külön kiemelést érdemel a közösen lakott ingatlan, amelyet a felek egyike vagy mindkettejük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján a házassági életközösségük alatt, illetve a házassági életközösség megszűnésének időpontjában együtt laktak. A használat közös jogcíméről például akkor beszélünk, ha a lakás a házastársak fele- fele arányú tulajdonában van.

Pusztán a házasság megszűnése vagy az életközösség véget érése, nem szünteti meg egyik fél jogát sem az ingatlanon, azaz megállapodás vagy bírósági határozat nélkül egyik fél sem kötelezhető arra, hogy a lakást elhagyja. Lényeges tudni továbbá, hogy abban az esetben, amikor az egyik házastárs kizárólagos tulajdonában lévő lakásban lakott a házaspár 2 gyermekkel, akkor a tulajdonos házastárs sem az életközösség fennállása alatt, sem annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a kizárólagos jogcíme alapján használt lakással nem rendelkezhet házastársa hozzájárulása nélkül olyan módon, amely házastársának vagy a lakásban lakó kiskorú gyermeknek a lakáshasználatát hátrányosan érintené. A jog tehát védi azt a felet (és a gyermekeket), akinek sem tulajdonjoga, sem haszonélvezeti joga, sem bérleti joga alapján nem lakhatna a lakásban.

Amennyiben pedig ingatlant érintő kérdésed, problémád van, lépj bátran kapcsolatba velünk és mi igyekszünk megadni minden segítséget!