Menü bezárása
Ingatlanpiac info Adja el otthonát Vevőknek Bérlés Kalkulátorok Befektetés Képzések akadémia Karrier Segítség központ Munkatársaink Gyík

Életjáradék - Életjáradéki szerződés – ez a 20 legfontosabb kérdés és válasz a témában

Közzétéve:2021.12.15
Frissítve:2021.12.16

Egy életjáradéki szerződés megkötése mindkét fél számára előnyös megoldás lehet, de fontos, hogy a résztvevők tisztában legyenek az ezzel járó kötelezettségekkel. Az alapoktól kezdve, a bonyolultabb részek felé haladva összefoglaltuk a legfontosabb kérdéseket, majd a válaszokat is megadtuk ezekre.


1. Mi az az életjáradéki szerződés?


Egy speciális megoldás az iadás-vételre, legtöbbször ingatlan esetén. A megállapodás lényege, hogy a tehermentes ingatlan tulajdonjogáért cserébe az eladó élete végéig rendszeres, legtöbbször havi életjáradékot kap a vevőtől, eközben nem köteles elhagyni az ingatlant. A szerződésben szereplő felek megnevezése a járadékadásra kötelezett, valamint a járadékra jogosult – viszonyukat a megállapodás és a hatályos törvények részletekbe menően rögzítik.


2. Kinek jó az életjáradéki szerződés?

 

Egy megfelelően átgondolt és előkészített életjáradéki szerződés mindkét félnek kiváló választást jelenthet az éppen aktuális élethelyzetében. A legtöbb esetben az eladó, azaz a jogosult idős, nyugdíjas személy, aki úgy szeretne rendszeres bevételhez jutni, ezzel javítani életkörülményein, hogy ne kelljen feladnia addig megszokott lakókörnyezetét. A vevő általában olyan személy, amely befektetést lát a lehetőségben, és nem akar azonnal beköltözni az ingatlanba, hiszen erre nem is lenne lehetősége.


3. Mennyi időre szól egy életjáradéki szerződés?

 

Az életjáradéki szerződést a jogosult életének végéig kötik a felek. Ez azt jelenti, hogy az ingatlant eladó fél egész életében jogosult a juttatásra, valamint arra, hogy a lakásban, házban maradjon, majd az élete végeztével a szerződés megszűnik, a tulajdonos ezt követően szabadon hasznosíthatja az ingatlant. Az életjáradéki szerződés így a szerencseszerződés kategóriájába tartozik, megkötésekor ugyanis nem tudni, pontosan mennyi időre szól, és hogy a vevő által kifizetett összeg fedezi-e majd az ingatlan piaci értékét.


4. Kinek a tulajdona lesz az ingatlan a szerződés aláírása után?

 

A vevő, azaz a járadékadásra kötelezett azonnal megkapja az ingatlan tulajdonjogát, ám a haszonélvezeti jog marad az eladónál, azaz a kötelezettnél. Birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja, azaz az eladó tovább élhet az ingatlanban, nem lehet kirakni, akadályozni, eközben szedheti annak javait, például kiadhatja az ingatlant, annak részeit. A haszonélvezeti jog nem eladható, de annak gyakorlását át lehet engedni, ehhez nincs szükség a tulajdonos engedélyére.


5. Eladhatják a fejem fölül a lakást, ha életjáradéki szerződéssel élek benne?

 

A szerződés aláírása után a tulajdonjog a vevőt illeti, aki azzal szabadon rendelkezhet, azaz továbbértékesítheti, ehhez a jogosulttól nem szükséges jóváhagyást kérnie. Ennek ellenére a jogosultnak nincs mitől tartania: az ingatlan eladása nem módosít a helyzetén, továbbra sem lehet kitenni az ingatlanból, nem lehet akadályozni az ottélésben, tehát az életjáradéki szerződés változatlan marad, csak mástól érkezik majd a rendszeres juttatás.


6. Mi a biztosíték, hogy a jogosult nem lakja le az ingatlant a szerződéskötés után?


Azzal, hogy a jogosultnak haszonélvezeti joga marad, kötelezettségeket is vállal. Nem okozhat kárt az ingatlanban, ha pedig mégis ez történik, saját költségből kell azt helyreállítania. Fizetnie kell a rezsiköltségeket, nem halmozhat fel hátralékot. Ha rendhagyó eset történik, azt jelentenie kell a tulajdonosnak, amennyiben ezt nem teszi meg, felelősségre vonható.


7. Mitől függ az életjáradék összege?


A felek a szerződés megkötésekor, közösen határozzák meg és fogadják el az életjáradék összegét, rendszerességét. A leggyakrabb megoldás a havi juttatás, de lehet negyedéves, éves időintervallumot is megjelölni. A meghatározott összeg függhet:


·       a jogosult életkorától,

·       a jogosult egészségi állapotától,

·       az ingatlan elhelyezkedésétől,

·       az ingatlan állapotától.

A szerződők minden körülményt figyelembe véve határozzák meg a mindkét fél számára megfelelő és elfogadható összeget.


8. Csak pénzösszeg szerepelhet juttatásként a szerződésben?

 

Nem, de ez a legelterjedtebb megoldás. Helyettesítődolog is lehet a járadékadásra kötelezett által nyújtott juttatás, ha a felek ebben egyeztek meg, például termék- vagy terménymennyiség. A jogosult fizikai ellátása, étkeztetése, gyógyszereinek biztosítása ugyanakkor nem megfelelő ellenszolgáltatás, az ilyen jellegű tevékenységeket a tartási szerződés szabályozza.  Ez utóbbi sokkal inkább bizalmi jellegű megállapodás.


9. Csak magánszemély köthet életjáradéki szerződést?

 

A jogosult csakis magánszemély lehet, a kötelezett szerepkörét viszont cég vagy gazdálkodó szervezet is viselheti. Ennek a jogosult szempontjából nincs különösebb jelentősége, hiszen amíg a havi juttatás megérkezik, nem számít, hogy magánszemélytől vagy egy vállalati bankszámláról jön. A könnyebb kapcsolattartás érdekében érdemes megjelölni a kötelezett részéről egy képviselőt, akit értesíteni lehet, ha például az ingatlannal probléma adódik.


10. Megtámadhatják a rokonok az életjáradéki szerződést?

 

Megtámadhatják, csak nincs semmi értelme. Mivel a szerencseszerződések közé tartozik a megállapodás, egyik fél sem tudja, mennyi ideig áll majd fent. Ez lehet szélsőséges esetben 3 hónap, de 20 év is. A szerződés kedvezményezettje élete végéig kapja a neki járó juttatást, így előfordulhat, hogy egy vevő csak az ingatlan értékének töredékét fizeti ki, de az is, hogy a dupláját. Ha a szerződés megszűnik, a jogosult rokonai hiába reklamálnak az örökségért, nincs erre jogalapjuk. Az értékaránytalanság ebben a helyzetben nem állja meg a helyét.


11. Lehet utólag módosítani egy életjáradéki szerződést?


Igen, a legegyszerűbben úgy, ha ehhez mindkét fél hozzájárul, és közös megegyezéssel történik.  Ha a közös akarat hiányzik, akkor a bíróság rendezi el a vitás ügyet, és módosítja a járadék összegét, figyelembe véve mindkét fél érdekeit. Az életjáradéki szerződés átalakítható tartási szerződéssé is, ám csak akkor, ha ebben mindkét fél egyetért – a bíróság ilyen helyzetet nem kényszeríthet a felekre. Az is megvalósítható, hogy egy tartásiból csináljanak életjáradéki megállapodást a résztvevők.


12. Meg lehet szüntetni egy életjáradéki szerződést?

 

Ahogyan módosítani, úgy megszüntetni is lehet. Ha a kötelezett és a jogosult egyetért ebben, csak a papírmunkát kell elvégezni az ide vonatkozó jogi formákat szem előtt tartva. Minden más esetben a bíróságra van bízva a döntés, amely figyelembe veheti a felek élethelyzetének megváltozását. Ha a kötelezett a felszólítás után sem fizeti a szerződésben megjelölt juttatást, megtagadja ezt, akkor a tulajdonjog visszaszáll a jogosultra, aki az addig megkapott pénzt teljes egészében megtarthatja.


13. A vevő és a kötelezett bukhat az életjáradéki szerződésen?

 

Amennyiben rendesen, a meghatározott módon fizeti a vállalt összeget, nem. Persze ekkor is előfordulhat, hogy a jogosult úgy dönt, felbontja a szerződést, ám ebben az esetben az addig a részére kifizetett összeget teljes egészében, a kamatokkal együtt vissza kell fizetnie. Mivel ez egyértelmű helyzet, vitázni, pereskedni sem érdemes ezügyben. Ennek köszönhető, hogy önhibáján kívül a kötelezett nem tud pénzt belebukni egy ilyen szerződésbe.


14. Megköthető segítség nélkül az életjáradéki szerződés?


Nem, mert kiemelkedően figyelni kell a formai elemekre, és mert nem is szabályos. Mivel nagy jelentőségű dokumentumról van szó, mindenképp érdemes kikérni egy tapasztalt ügyvéd vagy egy független és pártatlan közjegyző segítségét, akinek ellenjegyzésével is el kell látnia a szerződést, majd pedig a változást be kell jegyeztetni.


15. Átverhetnek az életjáradéki szerződéssel?


Akár kötelezett, akár jogosult valaki, az átveréstől nem kell tartania, a szerződés részletessége miatt ez nem lehetséges forgatókönyv – persze az fontos, hogy a szerződésnek nyoma legyen a földhivatalban is. Mindkét résztvevő tudja, mit vállal, így a legtöbb esetben semmi probléma nem keletkezik a felek között, akiknek nem is kell személyesen találkoznia, elegendő az utalást rendszeresíteni. Ha mégis vita van, azt a bíróság megnyugtató módon rendezi.


16. Mi lesz az ingóságokkal az életjáradéki szerződést követően?


Ha a szerződés csak az ingatlanra vonatkozik, akkor minden benne található

·       ingóság,

·       berendezési tárgy,

·       ékszer,

·       és bútor

a jogosultnál marad, csak a ház vagy lakás tulajdonjoga cserél gazdát. Ebben az esetben a szerződés végeztével, a jogosult elhunyta után a berendezési tárgyak az örökösökhöz kerülnek. Az életjáradéki szerződés tárgya lehet ingatlan helyett ingóság is, ilyenkor értelemszerűen annak tulajdonjoga a szerződés kötelezettjét illeti majd.


17. Szükség van kórházi leletre, orvosi igazolásra a szerződés megkötéséhez?


Nem, ettől független az ügymenet, a két fél hozzájárulása elegendő a szerződés megkötéséhez. Mint már említettük, ezt a megoldást szerencseszerződésnek is nevezik, így a jogosult nem köteles igazolni az aktuális állapotát, a kötelezett pedig nem kérhet erről felvilágosítást, ezzel kiszűrhető, csökkenthető a nyerészkedés. A bíróság konzekvensen bünteti, ha valaki egy trükkel úgy köt életjáradéki szerződést, hogy tudja, a jogosultnak csak kis ideje van hátra.


18. Az életjáradéki szerződés nem ugyanaz, mint a tartási és öröklési szerződés?


Nem. Az életjáradéki szerződésnél legtöbbször időszakos pénzbeli juttatás az elvállalt kötelezettség, a tartásinál pedig szolgáltatás, az eltartottról való gondoskodás. Az öröklési szerződés esetében lehet szó anyagi és természetbeni szolgáltatásról is, ám a másik két típustól eltérően a tulajdonjog csak a szerződés végén, az eltartott elhunyta után száll át az eltartóra. Ami mindhárom típusnál megegyezik, hogy a jogosult minden esetben az élete végéig az ingatlanban maradhat, annak haszonélvezeti jogával rendelkezhet.


19. Szerződést kötnék, de nincs kivel. Segít ebben valaki?

 

Igen, az életjáradéki szerződések összehozásában, a felek egymásra találásában több szervezet, ügyvédi iroda is segítséget nyújthat jutalékért cserébe. Ezek kiterjedt adatbázisokkal rendelkeznek, ismerik a vevői és az eladói oldalon állók igényeit, így megnyugtató megoldást tudnak találni minden fél számára, és segítenek a jogi háttér elrendezésében is.


20. Köthető életjáradéki szerződés a saját ingatlanomra, de másik személyre?


Előfordul, hogy egy idős, nyugdíjas ember még életében átíratja az ingatlanja tulajdonjogát a gyermekére, hozzátartozójára, így megoldja az öröklés kérdését, de az ingatlanban él tovább. Ezzel együtt az is bekövetkezhet, hogy az említett személy anyagilag ellehetetlenül, szüksége van bevételre, amelyre tökéletes lenne az életjáradéki szerződés, de nem tud mit felajánlani ellenértékként. Ezt van olyan hozzátartozó, aki csak úgy tudja megoldani, hogy inkább beáldozza a kapott ingatlant, lemond róla, hogy biztosítsa a szülő, rokon életkörülményeit. Erre azonban nem az életjáradéki szerződés a megfelelő, mert az csakis saját, tehermentes ingatlanra köthető. Ennek ellenére megoldható ez a speciális élethelyzet, ám ehhez mindenképp ajánlott egyeztetni egy szakjogásszal.

0

Szólj hozzá te is !

Hozzászólások.

Kérjük vedd figyelembe, hogy hozzászólásod csak moderáció után jelenik meg az oldalon.

Olvassa el a többi cikkünket is legyen tájékozott
Köszönjük a kommented, moderálás után megjelenítjük