Menü bezárása
Ingatlanpiac info Adja el otthonát Vevőknek Bérlés Kalkulátorok Befektetés Képzések akadémia Karrier Segítség központ Munkatársaink Gyík

A lakás többlethasználati díj

Közzétéve:2022.02.28
Frissítve:2022.03.17

Az előző - A lakáshasználati jog ellenértéke” című - cikkben  érintettük a lakás többlethasználati díjat. Ennek kapcsán néhány általános információról szó esett, jelen cikket kezdjük az egyik leglényegesebbel közülük, a definíciójával: a lakáshasználati jog ellenértékén felül a közös tulajdonban lévő lakásból, illetve a saját tulajdonú lakásból távozó házastárs többlethasználati díjra tarthat igényt.

 

A többlethasználati díj

 

A definíció lényeges elemeit érdemes kiemelni kezdésként: tehát erre a díjra az a távozó házastárs jogosult, aki a közös tulajdonú lakásból távozik vagy abból a lakásból, amely bár az ő tulajdona, de az a bírósági döntés nyomán a másik fél használatába kerül. Ezek a jogok, azaz a tulajdonjog, valamint az ebből fakadó birtoklási, használati, hasznosítási jogok tehát sérülnek a távozó fél esetében, melyért - jogosan - várhat el kompenzációt. A díj kiegyenlíteni igyekszik ezt az helyzetet, azzal, hogy a maradó fél többlethasználati díjat fizet a távozó házastársnak, ez tekinthető egyfajta bérleti díjnak is.

 

Mennyi a mértéke?

 

Tulajdonképpen annyi, amennyiről a felek megállapodnak, de általában akkora díjról szokás beszélni, amennyi piaci körülmények között a lakás bérleti díja lenne. Egy konfliktusokkal terhelt élethelyzetben azonban ennek meghatározása okozhat problémát: ilyen esetben a bíróság szakértő segítségét veszi igénybe, aki az ingatlan fekvését, műszaki állapotát, a helyiségek számát, felszereltségét, beosztását, használati és haszonszedési módját, valamint a használat szempontjából jelentős körülményeket sorra veszi, és ezekre figyelemmel megállapítja a többlethasználati díj összegét.

 

Nézzük meg egy példán keresztül: adott egy lakás, amelyben a házastársak ½ - ½ arányú tulajdonrésszel rendelkeznek. A lakás piaci körülmények között havi 200.000.- Ft bérleti díjért kiadható. A bíróság döntése után a feleség marad a közös lakásban, a férj pedig többlethasználati díjra lesz jogosult (és ezzel egyidejűleg el kell hagynia a lakást). A távozó férj a lakásban maradó feleségtől havi 100.000.-Ft többlethasználati díjat követelhet, hiszen a lakás 50%-nyi tulajdoni hányada az övé, ennek megfelelően a piaci bérleti díj felére lesz jogosult. A díj mértéke azonban a tulajdoni hányadon túl függ attól, hogy van e közös gyermek és a gyermek a feleséggel marad e a közös lakásban. A gyermek ilyen esetben a közös lakást ingyen használhatja, azonban a többlethasználati díj mértékét a gyermek használatával csökkenteni kell. Ebben az esetben tehát a távozó férj 100.000.- Ft helyett - a gyermekre tekintettel - már csak 50.000.- Ft díjra lesz jogosult.

 
Nem jár minden esetben többlethasználati díj!

 

Nem jár többlethasználati díj annak a távozó házastársnak, aki a lakáshasználati jogát önként adta fel, azaz saját akaratából, minden kényszertől mentesen távozott a közös lakásból és a továbbiakban az ingatlan terheit sem viseli (például: nem fizeti a számlákat). Ezzel kifejezi azt, hogy az ingatlanba visszaköltözni már nem szeretne és lényeges elem ebben az esetben az, hogy mindezt kényszerítés nélkül teszi, tehát nem azért mert például a házastársa agresszív magatartása miatt nem volt más választása.

 

Szerződéssel is rendezhető!

 

A házasság előtt állók vagy a házastársak a közös lakás használatát a házasság vagy az életközösség megszűnésére elre, szerződéssel rendezhetik. Ezen szerződés érvényességéhez szükséges, hogy azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Az ilyen szerződésekről a “Különvagyon? Közös vagyon? Meddig?” írásunkban már volt bővebben szó, érdemes átolvasni és megismerkedni a részletszabályokkal, mivel a természetesen mindenki úgy indul neki egy házasságnak, hogy örökké tart, azonban etekintetben a statisztika nagyon mást mond. Sajnos a házasságok közel 60%-a végződik válással, ami siralmas adat, és ezért, valamint a nyugalmunk és a későbbi konfliktusok elkerülése érdekében jó döntés lehet szerződéssel rendezni a későbbi - vagy szerencsés esetben soha fel nem merülő - kérdéseket.

A szerződés a jövőre vonatkozóan fogalmazhat meg rendelkezéseket, azaz annak hatálya a szerződés létrejöttekor meglévő közös lakásra terjed ki.

 

Az életközösség megszűnésekor is köthető megállapodás, ez azonban a fentiekben említett szerződéstől eltérő lesz. A váláskor kötött megállapodás a közös lakás használatáról nincs alakszerűséghez kötve.

 

Ezekben a szerződésekben tehát előre vagy utólag rögzíthető, hogy ki maradjon a lakásban, a másik fél jogosult e többlethasználati díjra vagy sem, valamint kiköthető a közös értékesítés is. A megkötött megállapodásoktól érvényesen eltérni nem lehet, tehát a távozó fél igényérvényesítésének még akkor sem szerezhet érvényt, ha erre egyébként a jogszabályok alapján minden joga meg lenne.

 

Ha kérdésed lenne az ingatlanod kapcsán és nem tudod, hova is fordulhatnál, keress minket a Kapcsolat menüpont alatti elérhetőségek valamelyikén. Biztosak vagyunk benne, hogy felkészült csapatunk segíteni tud, legyen szó bármilyen élethelyzetről!

 

985

Szólj hozzá te is !

Hozzászólások.

Kérjük vedd figyelembe, hogy hozzászólásod csak moderáció után jelenik meg az oldalon.

Olvassa el a többi cikkünket is legyen tájékozott
Köszönjük a kommented, moderálás után megjelenítjük