Az előző - “A lakáshasználati jog ellenértéke” című - cikkben érintettük a lakás többlethasználati díjat.
Ennek kapcsán néhány általános információról szó esett, jelen cikket kezdjük az
egyik leglényegesebbel közülük, a definíciójával: a lakáshasználati jog
ellenértékén felül a közös tulajdonban lévő lakásból, illetve a saját
tulajdonú lakásból távozó házastárs többlethasználati díjra tarthat igényt.
A többlethasználati díj
A definíció
lényeges elemeit érdemes kiemelni kezdésként: tehát erre a díjra az a távozó
házastárs jogosult, aki a közös tulajdonú lakásból távozik vagy abból a
lakásból, amely bár az ő tulajdona, de az a bírósági döntés nyomán a másik fél
használatába kerül. Ezek a jogok, azaz a tulajdonjog, valamint az ebből fakadó
birtoklási, használati, hasznosítási jogok tehát sérülnek a távozó fél esetében,
melyért - jogosan - várhat el kompenzációt. A díj kiegyenlíteni igyekszik ezt
az helyzetet, azzal, hogy a maradó fél többlethasználati díjat fizet a távozó
házastársnak, ez tekinthető egyfajta bérleti díjnak is.
Mennyi a mértéke?
Tulajdonképpen annyi,
amennyiről a felek megállapodnak, de általában akkora díjról szokás beszélni,
amennyi piaci körülmények között a lakás bérleti díja lenne. Egy
konfliktusokkal terhelt élethelyzetben azonban ennek meghatározása okozhat
problémát: ilyen esetben a bíróság szakértő segítségét veszi igénybe, aki az
ingatlan fekvését, műszaki állapotát, a helyiségek számát, felszereltségét,
beosztását, használati és haszonszedési módját, valamint a használat
szempontjából jelentős körülményeket sorra veszi, és ezekre figyelemmel
megállapítja a többlethasználati díj összegét.
Nézzük meg egy
példán keresztül: adott egy lakás, amelyben a házastársak ½ - ½ arányú
tulajdonrésszel rendelkeznek. A lakás piaci körülmények között havi 200.000.-
Ft bérleti díjért kiadható. A bíróság döntése után a feleség marad a közös
lakásban, a férj pedig többlethasználati díjra lesz jogosult (és ezzel
egyidejűleg el kell hagynia a lakást). A távozó férj a lakásban maradó
feleségtől havi 100.000.-Ft többlethasználati díjat követelhet, hiszen a lakás
50%-nyi tulajdoni hányada az övé, ennek megfelelően a piaci bérleti díj felére
lesz jogosult. A díj mértéke azonban a tulajdoni hányadon túl függ attól, hogy
van e közös gyermek és a gyermek a feleséggel marad e a közös lakásban. A
gyermek ilyen esetben a közös lakást ingyen használhatja, azonban a
többlethasználati díj mértékét a gyermek használatával csökkenteni kell. Ebben
az esetben tehát a távozó férj 100.000.- Ft helyett - a gyermekre tekintettel -
már csak 50.000.- Ft díjra lesz jogosult.
Nem jár minden esetben többlethasználati díj!
Nem jár
többlethasználati díj annak a távozó házastársnak, aki a lakáshasználati jogát
önként adta fel, azaz saját akaratából, minden kényszertől mentesen távozott a
közös lakásból és a továbbiakban az ingatlan terheit sem viseli (például: nem
fizeti a számlákat). Ezzel kifejezi azt, hogy az ingatlanba visszaköltözni már
nem szeretne és lényeges elem ebben az esetben az, hogy mindezt kényszerítés
nélkül teszi, tehát nem azért mert például a házastársa agresszív magatartása
miatt nem volt más választása.
Szerződéssel is rendezhető!
A házasság előtt
állók vagy a házastársak a közös lakás használatát a házasság vagy az
életközösség megszűnésére elre, szerződéssel rendezhetik. Ezen szerződés
érvényességéhez szükséges, hogy azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett
magánokiratba foglalják. Az ilyen szerződésekről a “Különvagyon? Közös vagyon? Meddig?” írásunkban már volt bővebben
szó, érdemes átolvasni és megismerkedni a részletszabályokkal, mivel a
természetesen mindenki úgy indul neki egy házasságnak, hogy örökké tart,
azonban etekintetben a statisztika nagyon mást mond. Sajnos a házasságok közel
60%-a végződik válással, ami siralmas adat, és ezért, valamint a nyugalmunk és
a későbbi konfliktusok elkerülése érdekében jó döntés lehet szerződéssel
rendezni a későbbi - vagy szerencsés esetben soha fel nem merülő - kérdéseket.
A szerződés a
jövőre vonatkozóan fogalmazhat meg rendelkezéseket, azaz annak hatálya a
szerződés létrejöttekor meglévő közös lakásra terjed ki.
Az életközösség
megszűnésekor is köthető megállapodás, ez azonban a fentiekben említett
szerződéstől eltérő lesz. A váláskor kötött megállapodás a közös lakás
használatáról nincs alakszerűséghez kötve.
Ezekben a
szerződésekben tehát előre vagy utólag rögzíthető, hogy ki maradjon a lakásban,
a másik fél jogosult e többlethasználati díjra vagy sem, valamint kiköthető a
közös értékesítés is. A megkötött megállapodásoktól érvényesen eltérni nem
lehet, tehát a távozó fél igényérvényesítésének még akkor sem szerezhet
érvényt, ha erre egyébként a jogszabályok alapján minden joga meg lenne.
Ha kérdésed lenne
az ingatlanod kapcsán és nem tudod, hova is fordulhatnál, keress minket a
Kapcsolat menüpont alatti elérhetőségek valamelyikén. Biztosak vagyunk benne,
hogy felkészült csapatunk segíteni tud, legyen szó bármilyen élethelyzetről!